Év végi süllők

2017. április 26. - Bogyo_bacsi

Amilyen fantasztikusan sikerült az októberem a Dunán, annyira nyögvenyelősen telt az év maradék része. Betegségből-betegségbe csöppentem, küzdöttem a vezetői jogosítványért és mindezeknek következtében, nagyon kevés időt tudtam csupán horgászatra fordítani. Rendszerint aki ritkán jár ki a vízre, az nincs napi szinten tisztában a változó körülményekkel, így a fonalat is sokkal nehezebben tudja elcsípni. Sajnos, így jártam én is a 2016-os esztendő végén. No, de azért pár emlékezetes szösszenetről most is be tudok számolni nektek Dunáról-Tiszáról, még ha a régi telek eredményességétől el is maradt ez az időszak számomra. Sebaj, majd talán jövőre fordul a kocka... :o)

ev_vegi_sullo01.jpgHibátlan szépségű süllő az áradó Tiszából

Nos, valamikor november elején Gombos Attila barátommal két napos gumis-süllős pecát ütemeztünk be az élő Tiszára. Közeledve a kiszemelt hétvégéhez látszott már előre, hogy egy jelentős áradásnak abba a szakaszába esünk, ami már az igencsak a nemszeretem kategóriába tartozik. A víz rendkívüli módon húzott, a jiges technikával kiszorultunk a folyó szélvizeibe, illetve a lassabb folyású belső ívekre, ruganyok langóiba. Ám, ezeken a helyeken sem volt könnyű kapásig jutni. Egy-egy kősüllőt azért sikerül elcsípni imitt-amott, ám a szeptember végi tiszai élménypecától igencsak elmaradt a termés ezen a horgásztúrán. :oP

ev_vegi_sullo02.jpgEgy falánk köves a reggeli órákból

ev_vegi_sullo03.jpgA süllőknek szánt zöld P21 Ratta kellett neki

Már hosszú ideje áztattuk zsinórunkat a zavaros habokban. Na, most válts ritmust Tamás! - morogta felém Miki. Bosszankodva tettem le finom tiszai pálcámat, és gerincesebb Dunai botomat vettem kézbe tenyeres gumihallal és közel harmincas jiggel. A meder felé dobtam, vártam, míg a hardcore plasztik talajt fog a 18-as zsinegen, majd egy emelés, két emelés és DURRR, rácsimpaszkodott valaki a túlsó végen. Fülig ért a szám, miközben csévéltem kifelé a tiszai tüskés hátút. Figyeltél Miki? Mert csak egyszer mutattam meg... ;o) – Böktem vissza barátomnak egy éleset. :oD Halam hosszúkás jellegű, faroktőig ötvenes példány volt. A hatalmas gumihalat teljesen torokra vette. Sajnos, ő volt a hétvége egyetlen értékelhető süllője. :o(

ev_vegi_sullo04.jpgSzákban a hőn áhított tiszai süllő

ev_vegi_sullo05.jpgA meder felé "keresőbe" dobva rontott rá a termetes gumihalra a fenékbuckák között

ev_vegi_sullo06.jpgMint kiderült, ő lett hétvégénk legszebb fogása

 

Kősüllőből még talán tucatnyit összebohóckodtunk hárman napnyugtáig. Végül is, nem volt ez annyira rossz nap... nem úgy a következő. :o( Másnap reggelre még fél métert emelkedett a folyó teljesen ellehetetlenítve minket. Egész napos kutakodás dacára Attilának sikerült csupán egy magyar bucót horogvégre kerítenie. Nem teljesen úgy sikerült ez a hétvége, mint ahogy terveztük, de szégyenben sem maradtunk, úgy gondolom. Ilyen a Tisza... van, hogy elkényeztet minket a sok koppintós kapással, és előfordul, hogy vért kell izzadni minden egyes fogásért. Most nekünk az utóbbi jutott... :oP

ev_vegi_sullo07.jpgAttila egyik szép kövesével

ev_vegi_sullo08.jpgAttila másik szép kövesével narancs színű Awarunára

ev_vegi_sullo09.jpgLegkisebb kövesecském :o)

ev_vegi_sullo11.jpgAttila fogta magyar bucó

ev_vegi_sullo12.jpgRitka vendég a horgon ez a védett halacska

És akkor ugorhatunk is az időben a karácsony utáni időszakra, ugyanis ekkor jutottam ki legközelebb a Dunára. Jött is egy kis víz, a feltételek jónak mondhatóak voltak, de nem nagyon érkezett hír fogásokról a baráti társaságban. Azért háromszor kinéztem az öreg folyó partjára egy-egy kora délutántól sötétedésig tartó gumis pecára az ünnepek között. Megúsztam három koppintással és egy fogott hallal a történetet. Sajnos, ez már a harmadik tél egymásutánjában, mikor nagyon nehézkes a halfogás. Egyszerűen nincsenek elérhető távolságban a süllők. Jövőre tervezek egy csónakot letenni az öreg folyóra. Remélhetőleg, úgy majd némileg kibővülnek a lehetőségek. Azért örültem, hogy legalább egy süsüt sikerült nyakon csípnem a szűkös lehetőségek ellenére is, mielőtt a zajló jég ellehetetlenítette a pecát majdnem tilalom végéig...

ev_vegi_sullo13.jpgDunai süllő a kézben

ev_vegi_sullo14.jpgNem ijedt meg a hatalmas gumihaltól :o)

 
Írásomat hűséges olvasóm Kurucz Lali, a http://lali-peca.blogspot.hu/ oldal írójának emlékére ajánlom. Nyugodj békében barátom!

Tiszai kavicsok

Tovább

A szakadék szélén

Tovább