Balatoni horgászok Agostyánon

2011. október 05. - Bogyo_bacsi

A tavaly őszi balatoni vendégeskedésünk után majd egy évet kellett várni, hogy Kocikát és Misit, a két minden hájjal megkent balatoni nádi horgászt viszont lássuk a Római tavon. Tisztában voltunk vele, hogy ez egy teljesen más világ, mint a balatoni nádas. Az itteni halbőség idegen lesz, a minden zsákmányért ádáz küzdelmet folytató vadvízi pecásoknak. Ugyanakkor itt lehetőségünk nyílik majd az önfeledt szórakozásra, beszélgetésekre, és hogy a sok fárasztás mellett igazán jól érezzük magunkat egymás társaságában. Tehát a baráti horgásztalálkozó hangsúlya nem a halak fogásán volt most, hanem a közös élményszerzésen. Titkon aggódtam azonban, hogy nem vallunk e kudarcot messziről jött barátaink előtt, hiszen minden horgász valahol halat szeretne fogni, ráadásul nagy halat...

Ezúttal faházat béreltünk a tavon, hogy kényelmesen töltsük ezt a röpke két napot

Miután berendezkedtünk a bérelt stégen, rögtön beélesítettük szerelékeinket, hogy egy kapásról se maradjunk le. Szomszédaink nem vázoltak fel túl jó kilátásokat nekünk, alig volt kiemelkedő fogás a stégsoron az elmúlt napokban... én mindenesetre bíztam korábbi tapasztalatainkban. A négy bojlis bot közül az egyiket szokatlan módon szereltem. A fonott előkét lecseréltem 27-es flurokarbon zsinórra, ami állítólag láthatatlan a halak számára a vízben és a horogméretet is lecsökkentettem némileg. Úgy gondoltam, hogy míg a többi bottal várjuk a nagy fogást, ezzel lehet ritkítani az apraját. Hát az élet rácáfolt erre, mert az első komoly zsákmány ezen a boton esett be.


Nem kellett sokat várni a hétvége első kapitális halára...

Mivel én voltam legközelebb a halfogó alkalmatossághoz, én suhintottam be először és rögtön megéreztem, a termetes ellenfél erejét. Kicsit aggódtam az újdonságnak számító előke és a kis horog miatt, de így is nagy biztonsággal tereltem partközelbe zsákmányomat. A lágy bot nagyon szépen dolgozott a terhelés alatt és rövidesen sikerült megmeríteni a hétvége első kapitális halát, ami kereken tizenegy kilót nyomott a mérlegen. Nagyot lélegeztem fel, hiszen ha egyet sikerült fogni, akkor nem lesz lehetetlen becsalni a többi behemótot sem etetésünkre. Az új szerelék is jól vizsgázott, hiszen ezzel a pálcával több halat fogtunk mint az összes többi bottal együtt véve. Tehát, a flurokarbon előke valóban megnövelte a kapások számát, bár pár szakadás után visszatértünk a fonott zsinórhoz. A jövőben viszont mindenképpen kísérletezni fogok ezzel az újdonságnak számító eszközzel.

... ami kereken tizenegy kilót nyomott a mérlegen


Örültem, mert tudtam, ha egy nagyot sikerült fogni, akkor a társai is jönnek majd

Látván, hogy Kocika szinte szédült a szilárd padlózaton, megkértük, hogy üljön csónakba és szórja meg az előttünk lévő terepet pelletekkel és némi bojlival, hátha az etetésre felpezsdül a tó népe. Ugyanakkor a stég mögötti kis öbölbe éjszakára behúztunk egy stupekos harcsázó készséget bő tenyérnyi dévért felkínálva rajta, illetve egy kishallal csalizott úszós süllőző készséget. Sajnos a ragadozók ezen a hétvégén nem mutattak érdeklődést csalijaink iránt. Volt ugyan pár süllő fognyom a megnyomorgatott snecin, de nem vették fel a horgon felkínált prédát a tüskés hátúak. Az éjszaka nagyrészt eseménytelenül telt. Az apró potykák jöttek folyamatosan, de nagy halat nem hozott a sötétség. Az első termetes jelentkezőre reggelig kellett várni, mikor Misi matracra fektetett egy gyönyörű tíz kilós tükörpontyot.

Kocika, a balatoni csónakos nádi horgászat specialistája :o)

Lassan felemelkedett a nap a hátsó kis öblöt határoló fák mögött

Misi egy tíz kilós hajnali tükrössel

Délelőtt Kocika vette át a staféta botot. Ezúttal az ő botján jelentkezett előbb egy kisebb öt kilós, majd később egy hetes tőponty. Nagy rutinnal fárasztotta ki a pikkelyes jószágokat, miközben folyamatosan párhuzamot vázolt a balatoni halak és az itteniek viselkedése között. Persze, a vadvízi pontyok jóval brutálisabban védekeznek, de azért hozzá kell tenni, hogy ők csupán pár méteres fonott zsinóron akasztják meg a halakat, mi pedig majd száz méterről pumpáljuk ki őket sokszor nyolc-tíz méteres mélységből. Persze jóval nagyobb kihívás halat fogni a magyar tengeren, de az intenzíven telepített tavakon nem is ez a lényeg, hanem hogy az ember jól érezze magát, élményeket szerezzen.

 Kocika első fogását...

... csakhamar követte a második

A horogszabadítás pillanatai

Egy hibátlan hét kilós tőponty

Ezután ismét rajtam volt a sor. Kapásra emeltem pálcámat és rövid csata után egy nyurga testű pikkelyes pontyot merítettem meg. Ekkora már kezdtem érezni, hogy a fáradtság lassan erőt vesz rajtam, hiszen már több mint 36 órája talpon voltam. Egy gyors fotózás után visszaengedtem áldozatomat a hűs habokba.

Kilenc kilós tőponttyal a stégen

Lefekvéshez készülődtem, de a halak csak nem hagytak nekünk pihenőt. Kocika ismét akasztott és ezúttal már egy derekas hallal folytatott küzdelmet. Hamarosan partközelbe került egy csodaszép aranyhasú tükörponty, aminek nagy örömmel toltam alá a merítőhálót. Mérlegeléskor kilenc és felet mutatott a skála és bár a tízes számot nem sikerült átlépni, boldogan fényképeztem le barátomat újdonsült zsákmányával.

A szákolást érdemes profira bízni... :o)

Aranyló tükörponty a fekete szákban

Kis híján tíz kiló

Lassan erőt vett rajtam a fáradtság és visszavonulót fújtam. Búcsúzóul még partra segítettem egy aranyos színekben pompázó három kilós spanyol pikkelyest, majd átadtam magam az édes álomnak. Szükség is volt a pihenésre, hiszen az előttünk álló 24 óra is elég mozgalmasnak bizonyult. Ám, hogy mi történt a horgásztúra további részében, azt már csak a következő történetből fogjátok megtudni... :o)

Három kilós spanyol pikkelyes


Míg álomba szenderültem lassan beborult az ég és készülődött a zivatar

 
 

A bejegyzés trackback címe:

https://pecazas.blog.hu/api/trackback/id/tr503238703

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

oscarson 2011.10.05. 21:02:06

Nem gyenge méretű halak lakják azt a tavat. Szépen megfogtátok magatokat, gratulálok.
üdv oscarson

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2011.10.05. 21:11:53

@oscarson: Köszi Oszkár. Hát szerintem ez az egyik legjobb bojlis tó az országban. Már lassan 3 éve járunk ide rendszeresen, de még egyetlen egyszer sem okozott csalódást...

Tom

pisti36 2011.10.13. 20:59:55

Szép halakat fogtatok. Amikor a gátról horgásztok, meddig húzzátok be a szerelést? Első lakókocsi, büfé, vagy még beljebb? üdv István

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2011.10.13. 21:41:39

@pisti36: Szia Pisti!

Változó, de olyan 120 méter és 160 méter között. Éjszaka kijjebb jönnek a halak, akkor partról dobva is elérhetőek. Szoktatok horgászni a Rómain, vagy először mész majd?
Üdv.

Tom

pisti36 2011.10.14. 06:53:23

@Bogyo_bacsi: Szia! Idén kétszer voltam, utoljára kedden. Fogtam egy 8 kilóst, egy 12,8 kilóst, a végén egy bőven 10-en felüli leakadt szákolás elött. Idén még egyszer ki szeretnék jutni. üdv István

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2011.10.15. 22:55:57

@pisti36: Pisti!

Gratula a szép fogásokhoz. Remélem az írásaim a hasznodra voltak Agostyánon. Milyen csalit használtál egyébként? Bojlit? Pelletet? Írd meg majd feltétlenül, hogy mit fogtál, miután sikerült újra kijutnod!
Ősszel én még sosem pontyoztam ott, ez már a márnák és a ragadozók időszaka számomra... :o)
Üdv.

Tom

Kapásjelző 2011.10.16. 22:14:17

Grat a szép fogásokhoz! A fluorcarbonos előkés bot ugyanaz volt, mint a többi? Amúgy én azt olvastam, h a merevsége miatt sokkal jobban akad, mint a lágy fonott, de a szakítója nagyon gyér

pisti36 2011.10.17. 19:32:33

@Bogyo_bacsi: Ma sikerült újra kijutnom. Voltak kétségeim, a reggeli -3 fok láttán. De ez volt idáig a legsikeresebb horgászatom. Sorrendben: 9 kg, 11,2 kg, 11,3 kg, 12 kg, 11,3 kg. Most is a Red Robin 16 mm-es pellet volt a nyerő csali. üdv István

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2011.10.17. 20:29:48

@Kapásjelző: Laci! Nem, a fluo fater lágyabb bojlis botján volt. A tapasztalataim kedvezőek. Jóval több a kapás, bár különösebben nem volt merev a zsinór. Kb, mint egy sprődebb damil. És a szakítója sem olyan sokkal rosszabb. Szerintem megéri próbálkozni vele főleg olyan helyeken, ahol kapitális pontyok nem tudják megtépni...

@pisti36: Pisti! Gratula a szép fogásokhoz. Ügyes vagy. Hát, javarészt nekem is ilyesmi halak jöttek idén. 14 kiló fölött csak egyet sikerült elcsípni. Tavaly jóval eredményesebbek voltunk. Bár többet is próbálkoztunk... Szerintem, ha két 20 mm -es pelletet raksz föl, jobban ki tudod szűrni a nagyját...

Szerdán jön a cikk folytatása az idei utolsó pontyfogással... harcsával, amurral. :o)