Süllők a javából

2015. december 16. - Bogyo_bacsi

Mint utolsó dunai írásomban is beszámoltam róla, a nyár, illetve a kora ősz szépen adta a halat az öreg folyón. Ám, ez a nagyszerű időszak október közepére teljesedett ki igazán, mikor egy közelgő, nagyjából másfél méteres árhullám borította fel a már jó ideje beállt, alacsony víz törvényszerűségeit. Nézegettem a naptárt és úgy számolgattam, hogy ha minden felelősséget várólistára teszek, mindössze négy alkalommal tudom majd megütni ezt az ígéretes időszakot, vállalva az éjszakai horgászat utáni keserves, négy kávés munkanapokat is. Na de hát, ugye, mindent a süllőkért. :o) Kíváncsian vizslattam hát, melyik napon hová ér el a pezsdülés, hol várható a tetőzés, hogy a legoptimálisabban tudjam majd kihasználni a vízszint emelkedés által kínálkozó lehetőségeket.

javabol01.jpgPezsdülés hozta tüskés ragadozó

Az árhullám érkezése, úgy emlékszem, hét közepére esett. András barátommal munka után indultunk útnak, hogy megüssük a pezsdülést. Az elmúlt hetekben a süllőket a lapos, sóderos részeken találtam meg, mindössze ötven-hatvan centis vízben vadásztak, így most is ezeket a sekély területeket vettük célba. Természetesen efféle pályákon csupán a sekély járású, minnow formájú wobblerek, jöhetnek szóba nálam, mint például a Rapala Original, vagy a Husky. Mire a Duna partra értünk, a víz már elkezdett emelkedni. Felváltva dobáltuk végig a limányosan kavargó víz egymást követő állásait... süllő gyakorlatilag bárhol lesben állhat. Az egyik apróbb kőszórás által megforgatott vízben, végre rendkívül érdekes kapásom akadt. Tempósan húztam át a lassú részen Husky wobbleremet, mikor elnehezült a cájg. Rögtön beletartottam az akcióba, de nem jött életjel a túlsó végről.

javabol02.jpgDerékon ragadta meg a tizenhárom centis Husky-t

Olybá tűnt, mintha faágba akadtam volna... pumpáltam is magam felé a koloncot, mire az nehézkesen közeledett felém. Ám, az uszadékfa a lábam előtt egyszerűen tovább haladt sodrásnak felfelé. Ejha! :o) Elkezdtem erőltetni a másik irányba, mire végre megérkezett az első fejrázás. Nocsak, mégis csak halam van! Innentől kezdve már rutinszerűen ment a fárasztás és hamarosan egy páratlan szépségű, 55 centis tüskés hátú útonállót tudhattam magaménak. A citrom Husky-ra keresztbe mart rá. Készítettünk pár frappáns képet, majd útjára engedtem a pezsdülés adta rablóhalat. Sajnos, gyorsan eljött az éjfél így kénytelenek voltunk befejezni a horgászatot, pedig szerintem lett volna még lehetőségünk süllőt fogni. Hát igen, másnap hajnalban meló :o)

javabol03.jpgSzabadsága visszaadatott

A tetőzést egy másik Duna szakaszon terveztem meghorgászni. Csabi barátommal már jó előre megbeszéltünk egy közös pecát. A délutánt a holtág-csukák becserkészésére szántuk, de sajnos nem jártunk sikerrel. A sötétség beálltával kikötöttük csónakunkat egy vízbe dőlt fa ágaihoz, amely eltartott minket négy-hat méterre a parttól, lehetőséget kínálva, hogy kényelmesen, hosszában meg tudjuk húzni a parttal párhuzamos törést. Semmi jele halaknak, pedig működnie kéne a dolognak... érkező víz, lehűlő, borongós, süllős időjárás, valaminek történnie kéne. :oP Már jó ideje dobáltunk, közben beszéléssel múlattuk az időt. Lassan tervezgettük, hogy odébb toljuk a talicskát, mikor a mélységben táncoltatott kilenc centis shadomra brutális koppintás érkezett. Rögtön belevágtam az akcióba és botom karikába hajlott, orsóm fékje pedig ígéretesen ciripelni kezdett. Jó hal járt táncot horgomon a sötét mélységben.

javabol04.jpgKezeim közt életem eddigi legnagyobb süllője

javabol05.jpgHosszú, vaskos test és hatalmas, csontos fej

Zsákmányom eddig sosem tapasztalt agresszivitással rontott a sodrásba, így először nem is süllőre, hanem kisebb harcsára gyanakodtunk. Eltelt jó három-négy perc mire fel tudtam húzni annyira ellenfelemet, hogy megpillantsuk... egy rendkívül hosszú hal sziluettje fehérlett fel a mélységből. Még mindig nem tudtuk, kivel állunk szemben, hiszen süllőhöz képest túl agresszíven viselkedett, meg igen hosszúnak is tűnt. Végre felbukkant a felszínen prédám... Nagy süllő! - kiáltott fel barátom. Most kezdett el remegni kezem, lábam az adrenalintól. Életem eddigi legnagyobb sárkánya védekezett a zsinór végén, de nem aggódtam, wobbleremen két darab nagy méretű, kifogástalan minőségű Owner horog tartja prédámat, amiket nem lesz könnyű kirázni. Nem túlzok de nagyjából hét-nyolc percbe telt, mire ellenfelem megadta magát és engedelmesen felfeküdt a víz felszínére. Csabi barátom végül grabancon ragadta és csónakba emelte őkelmét... ekkor csodálhattuk meg igazán kivel is akadtam össze.

javabol06.jpgHét évbe telt mire megértem erre a fogásra!!!

javabol07.jpgAlufólia szemek :oD

Egy rendkívül furcsa süllőt tartottam kezeimben. Teste igen hosszú volt, de mégis formás, húsos, cseppet sem beesett. Feje hatalmas és csontos, szemei pedig mintha alufóliából lettek volna, nem a megszokott üvegesek. Valószínűleg egy öreg tejest sikerült nyakon csípnem. :o) Gyorsan lemértük a hosszát... faroktőig 87 cm, teljes hosszban pedig 95-t mutatott a skála. A digitális mérleg 6.55 kilónál állt meg. Majdnem két és fél kilóval szárnyaltam túl korábbi süllőrekordomat. :o) Persze nem maradhatott el a fényképezés sem, majd óvatosan visszahelyeztem közegébe a meglepett csúcsragadozót, hogy tovább riogassa a vermelni készülő keszegeket. Ha a jövőben újabb alufólia szemű süllőkkel fogok találkozni, azoknak jó eséllyel lehet ő az apjuk. :oD Hihetetlen öröm volt nézni ahogy egy hatalmas loccsanással eltűnik a sötét mélységben. Még sokáig csak ültem a csónakban az átélt élmények hatása alatt.

javabol08.jpgA visszaengedés nem volt kérdéses

Az árhullám lemenő ágát ismét a sekély pályán ütöttük meg Andrással. Szerencsére a víz nem zavarosodott be és nagyon ígéretesen kavargott előttünk. Ám, ez az este mégsem volt az igazi. Először Andris wobblerét verte le egy zsenge süllő, minek köszönhetően tiszteletbeli dunai süllőpergetővé avatódott cimborám. :oD Majd én vertem szájba egy negyven-egynehány centis bratyóját. Lám, ekkora süsük is bátran nekimennek a 13 centis Huskynak. Nem is erőltettük tovább a pecát, mert az a tapasztalat, hogy ahol több kisebb süllőt fogunk, ott nagyobbakra nem igazán lehet számítani. Jobbnak láttuk szedni a sátorfánkat. További helyeket is megpróbáltunk, de másutt nem jutottunk akcióig.

javabol09.jpgAndrás a 11 centis Originál Floating mágusa lett :o)

javabol10.jpgNem minden nap adott darabosabb süllőket

Az utolsó támadás az árhullám végére esett. Ekkor is egy laposabb részt választottam ki, ám itt egy hirtelen törésben végződik a plató. Ilyen pályán bármikor beeshet bármi, akár a semmiből is. :oD És bizony, most is adott halat... András hamarosan a nevemet kiáltotta, hiszen egy szebbecske süllőt sikerül nyakon csípnie. Faroktőig 50 centit mértünk zsákmányára, majd pár fotó után visszaadta a Dunának idei legnagyobb süllőjét, én pedig gratuláltam a sikeres fogáshoz. Lám, így sikerült értékesíteni az október közepén érkező vízszint emelkedést. Nem mondom, hogy ha többször megyek ki, vagy estenként egyedül, nem lett volna lehetőségem több halat fogni, de úgy gondolom panaszra így sem lehet okom. Egy igazán élvezetes időszak volt ez a Dunán. És a wobblereknek még mindig nem járt le az ideje ezéven... hamarosan újabb élménybeszámolóval és szép fogásokkal jelentkezem. ;o)

javabol11.jpgVégül András is megfogta idei 50 centis süllőjét...

javabol12.jpg... ezzel kipipálva ezt is az idei kívánságlistán

A bejegyzés trackback címe:

https://pecazas.blog.hu/api/trackback/id/tr388168842

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Halfdane 2015.12.16. 09:16:10

Szia Tomi! Idei wobbleres szezonod bizony nagyonis irigylésre méltó, bárki büszke lehet rá. Pláne hogy az eredmények tudatos munka, egyenként egymásra rakott mozaikkockák eredményeként jönnek. Egy hatfeles süllő mindenkinek trófeaértékű, de így sokszorosan is az, hatalmas munka és sok tanulás van benne. És még messze a vége, meg lehet célozni a 10 pluszosakat is! Gratulálok!

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2015.12.16. 09:23:30

@Halfdane: Szia András! Az elmúlt egy év arról szólt, hogy tudatosan próbáltam felépíteni a saját süllő horgászatomat egy teljesen új pályán a Dunán. Úgy érzem igen jól sikerült. Nem csak helyek és módszerek próbálgatásáról szólt ez az időszak, de a víz összefüggéseinek, a halak viselkedésének megértéséről is. Tudatosan eltervezett stratégia szerint horgászom, keresem a lehetőségeket és nem ülök rá a tuti szituációkra, hanem mindig kipróbálok új húzásokat is. Soha életemben nem volt ilyen eredményes wobbleres idényem, sem a halak számát, sem a méretét illetőleg. Úgy érzem azonban, hogy ahol most tartok, csak egy lépés az igen hosszú úton. :o)
Üdv.

Tom

Halfdane 2015.12.16. 09:39:10

Igen végigkövettem a folyamatot, eleinte csak tisztes távolból, mivel lekötött a fekaszezon, utána azonban személyesen is részt vettem benne. Engem is magával ragadott, hogy mennyire sok apróságból kell kimatekozni a "tuti" képletet, hogy aztán az ember rájöjjön, hogy nincs olyan hogy "tuti". Óriási szerepe van a "jókor jó helyen" véletlen faktornak, azonban a tudással ez a véletlen egyre többször bekövetkezik. Ez a szezon erre jó példa, jópárszor adta meg sikert egy-egy jó döntés. Nagyon izgalmas ez az út, remélem, ezután is járhatunk rajta együtt.

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2015.12.16. 09:49:46

@Halfdane: Igen, jól látod. Ami viszont nincs a sorok között, az a szívós kitartás. Bizony van, hogy a Duna hónapokig nem ad semmit, pedig kitartóan ütöd a vizet, aztán amikor már saját magadban kezdesz kételkedni, vagy meging a saját horgásztudásodba vetett hit, hirtelen fordul a kocka és minden összejön. Azt is látni kell, hogy az elmúlt 7 évben rengeteg küzdelem, betli és tévút kísérte végig a dunai pecáimat. Fokozatosan állt össze a kép. Gumival már 3-4 éve kezdtek el jövögetni a szebb halak, de wobblerrel a tavalyi év volt a sorsfordító. Ezt az utat szerintem mindenkinek végig kell járnia, aki eredményes dunai pergetőhorgásszá szeretne válni. Van hogy bőségesen ad a folyó, de sokszor fukar, sokszor pedig tiszteletre tanít...
Üdv.

Tom

VGabesz 2015.12.16. 13:00:18

Szia Tomi!

Gratulálok Neked és Andrásnak is a szép fogásokhoz! A rekordhoz külön is!!! Kijártad ezt a szép süsüt ez tény, nem kevés munkád van benne! Gratulálok!!! Andrásnál szerintem a sapkában rejlik az egyik nagy titok a vitathatatlan horgásztudása mellett!! ;)

Üdv.

gabesz

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2015.12.16. 13:10:24

@VGabesz: Szia Gabesz! Nagyon szépen köszönöm. Az, hogy nagy hal akadjon az ember horgára, mindig múlik a szerencsén is. Most nekem ragyogott fel a szerencsecsillagom, és azóta még egyszer. Az idei évben más stratégiát követtem, mint eddig. Jóval nagyobb gumikat és wobblereket húztam és azt kell, hogy mondjam, süllőimnek az átlagsúlya jóval magasabb lett így. Csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy ne rettenjetek meg a nagyobb műcsaliktól. @Halfdane: A sapkában igazad lehet, ráadásul hála az égnek, sokat el is takar :oD
Üdv.

Tom

VGabesz 2015.12.16. 13:34:49

@Bogyo_bacsi:
Szia Tomi!
Szerintem nekem is be kell szereznem egy ilyen sapkát, az enyém úgy sem tetszik az Andrisnak! :)
Tényleg működni látszik a "nagy csali nagy hal" elve és bár tudom, hogy a szerencse faktor nem zárható ki, de minimalizálható és ahogy ezt Te csinálod az sikeresnek bizonyult! Reményteli téli szezon elé nézhetünk! :)

Üdv.

Gabesz

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2015.12.16. 13:48:56

@VGabesz: Hát ugye én már nem merek semmit sem mondani, mert egyik tél ilyen, másik tél olyan, de egy biztos. Ünnepekre majd hazautazok és akkor jó párszor ki fogok majd nézni a Duna partra. Ha partner vagy benne, és van rá időd, akkor örülnék, ha csatlakoznál. Ebben az időszakban csak a Dunára akarok koncentrálni, már módszerekhez, vizekhez nem is viszek magammal cájgot. Azt nem tudom, mennyire leszünk sikeresek, de ha találkozunk majd megfogható süllővel, akkor meg is fogjuk ;o)
Üdv.

Tom

Halfdane 2015.12.17. 10:29:34

Gabesz, a sapka kulcskérdés úgy látom, mindenkinél. Tamás is volt hogy majdnem besírt, hogy otthon maradt a szerencsesapkája. Én egy 10-es süllővel akár bohócsipkában is belevigyorognék a kamerába, csak jöjjön!!! ;)

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2015.12.17. 10:44:44

@Halfdane: Attól tartok ez nem csak a sapkán múlik... :o)

Riderspinblade 2015.12.17. 17:58:57

Sajnos idén nem Dunántúl de jövőre ott lesz éves,hátha nekem is becsuszik egy egy szép süsü.
Gondolkozok hogy az ötös hetes csalikat kilencesre s nagyobbra cseréljem...

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2015.12.18. 08:38:44

@Riderspinblade: Szia Jani! Hát azért a anyg süllőért sokat kell ám kijárni ;o) Ha nagyobb csalikra váltasz, kevesebb lesz a kapásszám, de növekedni fog az átlagsúly. Nekem ez a tapasztalatom...
Üdv.

Tom

Roland Nagy 2016.01.05. 10:18:31

Gratulálok!A képeket nézve minden fáradtságot megérnek ezek a kalandok.

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2016.01.05. 10:23:19

@Roland Nagy: Roli!

Aki nem a Dunán pecázik, el sem tudja képzelni, hogy mennyi küzdelem, mire eljutsz egy ilyen halig. Én is végigjártam azt az utat, amit te most jársz...
Üdv.

Tom

Roland Nagy 2016.01.05. 10:37:41

@Bogyo_bacsi: Igen,ha fogsz valahol halat,(rablót)akkor fel kell ismerni hogy az a hely miért jó miért tartja a halat.Ilyen helyet nehezen találsz és sok idő kell hozzá.Ezzel azt akarom mondani hogy meg kell tanulni sok mindent a vízről halakról ami az elmélet,és azt a tudást kell alkalmazni élesben,igazodva a Duna,Tisza,az időjárás és a halak szeszélyeihez.Magyarul nagyon nagy tanulás :)

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2016.01.05. 10:44:44

@Roland Nagy: És persze a vízállás, ami a legfontosabb. Fontos továbbá, hogy keresd a halat, vagyis mondjuk egy peca alkalmával 4-5 helyet is járj be. Ami tegnap működött, az nem biztos, hogy holnap is fog. És ha az ember ezt kitartóan csinálja, idővel ragad rá némi tapasztalat és egyre gyakrabban hoz jó döntéseket, ami a fogások számában is mérthető :o)

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2016.01.05. 10:45:40

@Roland Nagy: Így van. Úgy gondolom nagyon fontos a kitartás, meg hogy az ember használja a fejét :o)

Roland Nagy 2016.01.05. 11:13:25

@Bogyo_bacsi: Egyetértek! És addig kell használni a fejünket amíg egy zombi ki nem rágja az agyunkat :DDDD

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2016.01.05. 11:14:21

@Roland Nagy: Hát ez a fővárosi Dunán simán előfordulhat...

Roland Nagy 2016.01.05. 11:17:08

@Bogyo_bacsi: Sajnos ez is igaz.Több alkalom volt már hogy be kellett fejeznem a pecát de ezt nem részletezném....

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2016.01.05. 11:18:38

@Roland Nagy: Én ezért nem is járok oda. Inkább utazok, de ha azt a kevés szabadidőmet töltöm el, akkor önfeledten akarom, nem pedig csövesek és üvegszilánkok között...