Feljebb a folyón

2016. november 30. - Bogyo_bacsi

Mostanára ötödik alkalommal látogattunk el az olasz Pó folyóra harcsafogás reményében. Az első három történetet már korábban lejegyeztem, kettővel azonban még adós vagyok nektek. Ahogy a korábbi írásokból is kiderült, saját utunkat járjuk a harcsapergetésben, mint hazai, mint távoli vizeken. Próbáljuk magunk által felfedezni, kiismerni a választott folyókat és a halak szokásait, szűkös lehetőségeink birtokában. Ez az út könnyekkel és verejtékkel van kikövezve, ugyanakkor többször már életre szóló élményekkel is gazdagodtunk kalandjaink során. Dobásról-dobásra, éjszakáról-éjszakára találkozik az ember újabb szituációkkal, minek köszönhetően a kirakós játék darabjai lassanként a helyükre kerülnek és a sötétben való kutakodást szépen lassan felváltja a tudatos harcsavadászat. Koránt sem mondanám, hogy megérkeztünk volna, sőt úgy érzem, még az út elején járunk csupán... sok-sok esztendő talán, mire érett harcsapergetőként szállunk majd csónakba. Mégis, úgy érzem áttörést hozott az utolsó kalandunk, mikor tudatosan építkezve, lépésről-lépésre próbáltunk feltérképezni egy számunkra még ismeretlen folyószakaszt.

feljebbafolyon00.jpgOlasz szürke mélyre törő ötös Barramundira a kövezés lábáról

 

Lapozzuk azonban vissza az időben tavaly szeptemberig. András barátommal negyedik alkalommal látogattunk el a Pó deltába, méghozzá a legjobb ütemben. Már napokkal előbb világosan látszódott, hogy pont elcsípjük egy áradás tetőzését. Fürkésző tekintettel vizslattuk a hídon áthaladva a folyó színét és bizony totál kakaós volt a víz nulla átlátszósággal, ráadásul habzott is, ahogy a nagy könyvben meg vagyon írva. Erre vártunk már évek óta! Rövid pihenő után bepattantunk a csónakba és célba vettük a már ismerős pályákat. Ahogy sötétedett, elkezdtek ugrálnia chefalók is, mutatva, harcsa vadászik a pályán. Alig fél órája, ha csorogtunk, mikor Andrásnak kapása akadt becsobbanó Monarch Dok Moby wobblerére. Rövid harc után csónakba emeltük a tizenkét kilósra mérlegelt harit. A wobbler mélyen a torkában akadt, de szerencsére nem sérült zsákmányunk. Hű, mi lesz itt még, ha ilyen gyorsan jött az első hal – örömködtünk.

feljebbafolyon01.jpgLám, újra  a Pón. Egy egész évnyi meló után végre egy teljes hét, amit a horgászatnak szentelhetek

feljebbafolyon02.jpgNaplementében való várakozás

feljebbafolyon03.jpgEzekért a pillanatokért érdemes élni :o)

feljebbafolyon04.jpgEz a tizenkettes hari csupán fél óra csorgás után jelentkezett a horgon

 

Már éjfél körül járt az idő, mikor elképesztő durrogást hallottunk a távolból. Nosza, nézzük meg mi folyik itt, villanymotorral szép lassan ráközelítettünk a helyszínre. Pót sokat megjárt harcsapergetők bizonyára mosolyognak majd azon, amit most leírok, de mi életünkben először tapasztaltunk ilyen jelenséget. Egy focipálya méretű visszaforgóba beszorultak a chefalok, mint a heringek. Elképesztő mennyiségű hal zsúfolódott össze itt, szinte főzelék volt a víz. A harcsák meg persze őket dézsmálták, ráadásul nem is az apraja. Szinte tíz-tizenöt másodpercenként durrant egyet a vízfelszín, hogy majdnem frászt kaptunk. Gyorsan kikötöttünk a visszaforgó közepén található bójához, majd elkezdtük szórni a vizet remegő lábakkal. Sokszor szinte a csónak mellett buffant a harcsa. Tutira vettem, hogy most bizony megfogjuk a nagyot, de hiába dobtunk bármit nekik, vagy húztuk bárhogyan wobblerünket, egyszerűen nem tudtunk kapásig jutni. Próbáltunk rablásra dobni, felszíni wobblert húzni, minden trükköt bevetettünk, de a sokat látott, rafinált delta-harcsákat nem sikerült átverni, főleg ekkora táplálékbőség közepette. Vert hadként távoztunk végül, pedig a szituáció több, mint egy órán át tartott. :o( Közületek találkozott már valaki hasonló nagy zabálással?

feljebbafolyon05.jpg

Becsobbanóra torokra vette a Monarch Dok Moby-t

feljebbafolyon06.jpgAndrás gyönyörű, élő Pón fogott harija

feljebbafolyon07.jpgEkkor még azt hittük, hogy számos harcsát fogunk majd a hat éjszaka alatt...

 

A folytatás sem volt egy sikersztori. Következő este már alig volt halmozgás, ráadásul a chefalók behúzódtak a folyó közepére az apadásnak indult vízben. Harmadik éjszaka még beköszöntöt egy hidegfront is, így öt éjszakát dobáltunk végig egyetlen akció nélkül. Nos, ennek az esetnek is van tanulsága. Hiába az áradó, zavaros víz, sokszor ilyenkor a halak már az első ütemben telezabálják magukat és ha ezt a rövid időszakot nem sikerül kamatoztatni, akkor nagyobb kínszenvedéssé válthat a történet, mintha egy stagnáló vízállásra érkeznénk. Bár, András fogott egy szép harcsát, ettől a túrától mégis sokkal többet vártunk. Nincs mese, a következő évben máshogy kell majd felépíteni a stratégiát...

feljebbafolyon08.jpg... ám, az áradás lemenő ágában már passzívak voltak a harcsák

 

Úgy döntöttünk az idei évben a folyón feljebb tesszük próbára szerencsénket. Bár, én eléggé kötődök a deltához, Andris javaslatára mégis a Pó középső szakaszára szerveztünk túrát július elején. A víz ezúttal stagnálónak bizonyult és az időjárás is kedvezően alakult a harcsapergetéshez. Azonban a terep teljesen ismeretlen volt számunkra és a folyó jellege is jelentősen különbözik a deltától. Utóbbi helyen főleg bedőlt fás, tuskós, laposabb részeket dobáltunk, míg itt a folyó kanyargósabb, külső íveken kövezéssekkel megerősítve, belső részeken pedig homokpadok nyújtózkodnak mélyen, sokszor majdnem a víz közepéig. Némely helyen partszakadásos területeket találtunk, ahol egész erdők borultak a vízbe. A célunk ezen a hat éjszakán elsősorban a környék minél alaposabb felderítése volt, illetve a számunkra újdonságnak számító partalakulatokban rejlő lehetőségek kitapasztalása. Az első éjszaka sodrásnak felfelé indultunk el és nagyjából húsz kilométrert csorogtunk be egy éjszaka alatt. Azonban csupán csatorna harcsát sikerült fogni, ami mostanában jelent meg tömegesen a Pó vízrendszerében. Hasonlatos a nálunk élő törpeharcsához, ám mégis másik faj. Mi két kiló körüliből négy darabot is fogtunk a túra során. A szürke harcsához hasonlatosan kap műcsalira, ám sokkal élesebbet üt rávágáskor. Fárasztása élvezetes, tiszta izom egy hal, no de nem értük jöttünk ilyen messzire... :o)

feljebbafolyon09.jpgIdén kora nyáron feljebb próbálkoztunk a folyón

feljebbafolyon10.jpgA táj itt is gyönyörűséges naplementekor

feljebbafolyon20.jpgA homokpadok mélyen a folyó közepébe nyúlnak. Sokszor félméteres vizet találtunk a parttól száz méterre is

feljebbafolyon21.jpgPartszakadásos részeken egész erdők borultak a vízbe. Az ilyen jellegű partvonulatok meghorgászása nem könnyű feladat

feljebbafolyon11.jpgKét kilós csatorna harcsa. Az utóbbi években kezdte ellepni a Pó vízgyűjtőjét ez a jövevény halfaj. Wobblerrel is jól fogható

Második éjszakán a középső húsz kilométeres szakaszt terveztük átvizsgálni, ám viharos szél csapott le a folyóra félméteres hullámokat korbácsolva. Az élő folyón ellehetetlenült a horgászat, ám mi mégsem adtuk fel. Egy fák által védett mellékágba csorogtunk be és ezt a részt dobáltuk végig talán négyszer aznap éjszaka. Ez igen jó döntésnek bizonyult... már első csorgásban három harit fogtam és hajnalig igazi örömpecába fordult ez a kilátástalan nap. Igaz a harcsák nem voltak óriások, öt kiló volt a teteje, ám rengeteg volt a kapás és így sikerült begyakorolni olyan technikai fogásokat, amikre eddig nem volt lehetőségünk. Például, amikor becsobban a wobbler és burvány keletkezik körülötte, mégsincs kapás. Kivárok két-három másodpercet, majd lassan elindítom a műcsalit és fél méter után DURR rajta van a harcsa a horgon. Ezt korábban nem sikerült tökéletesen kivitelezni, mindig elkapkodtam, itt viszont harcsáim nagy részét így fogtam, később az élő Pón és a Tiszán is kamatoztatva az itt begyakorolt műveletet. Számomra nagyon értékes volt a mellékágon szerzett tapasztalat. Az elkövetkező napokban is itt kezdtük és itt fejeztük be az éjszakát és szinte minden csorgásban csíptünk egy-két harit fejenként, ám az élő folyón a negyedik nap végéig nem találtuk a megoldás kulcsát.

feljebbafolyon12.jpgÖtös hari a Pó mellékágából

feljebbafolyon13.jpgA túra egyik siker csalija a Monarch Dok Moby volt

feljebbafolyon14.jpgÁtlag hari a mellékágban. Színük jellemzően barnás-sárgás tónusú, míg a főágban inkább szürke színűek a harcsák

feljebbafolyon15.jpgEz a négyes forma bajuszos Blázy Mole wobblerre jött, ami szintén remekül működött ezen a héten

 

Az éjszaka nagy részét természetesen az élő folyónak szenteltük. Próbálkoztunk kövezéseken, homokpadokon, és kisebb visszaforgókban is, de nem sikerült kapásig jutnunk. Ötödik éjszakára úgy döntöttünk lejjebb megyünk húsz kilométert a folyón és onnan indítjuk a csorgást. Végül megtört a jég. Egy gyors kövezésen András akasztott egy hétkilós harit mélyre törő Monarch Moby-val. Nagy volt az öröm. Végre elcsíptünk egyet az élőn is! Hitelen összeállt a kép, mit is kéne tennünk, hogy sikeresek legyünk. A körülményekből tanulva utolsó éjszakát hasonló szisztémában kezdtük. Tökéletes szimbiózisban dobáltuk a partot, se nem sokat, se nem keveset, a másiknak is megfelelően teret hagyva. Éjfél körül úgy döntöttem, ha becsobbanóra nincs kapás, felteszek egy ötös Barramundit és megpróbálok mélyebbre nyúlni. Nagyon tetszik ez a csali. Gyorsan tör le a kövezés mentén és nem marad el a csónak mögött keskeny nyelvének köszönhetően. Egyik dobás alkalmával már félúton járt a wobbler, mikor valaki megráncigálta a zsinór végét. Gyors fárasztás után csónakba emeltük a hat kilós szürkét, mely a kövezés lábától nyúlt fel a Barráért. Úgy érzetem végre lendületbe kerültünk.

feljebbafolyon16.jpgKészenlétben a pergető botok, irány a kövezés :o)

feljebbafolyon17.jpgKözeleg a harcsák ideje

feljebbafolyon18.jpgCsónakban az első szürke az élő folyóról

feljebbafolyon19.jpgIsmét András fogta a túra halát, hét kilogramm

feljebbafolyon22.jpgHatos harim szintén a főágról

feljebbafolyon23.jpgÖsszes halunk, amit valaha a Pón fogtunk, mind visszanyerte szabadságát

 

Kis idő múlva, sajnos, András orsója elromlott, így az én tiszai tekerőmet volt kénytelen casting botjára tenni. :o) Javasolta, hogy adjuk fel mára és pihenjünk rá a hazaútra, de én éreztem, valamit még rejteget számunkra az éjszaka. Egyik beszögelésben végül ő is akasztott egy hatos harit becsobbanóra Strike Pro Carsonnal. Végül ránk hajnalodott és irányba vettük a kikötőt. Sajnos, nagy harcsát nem sikerült ezen a túrán sem fogni, viszont legalább sokat csíptünk nyakon és még tucatnyi kapásunk volt. Nem is emlékszem, talán 21, vagy 22 bajuszost emeltünk csónakba. Ennek ellenére elégedettnek érzem magam, hiszen technikánk most volt a legkiforrottabb, minden eddiginél szélesebb spektrumban gondolkodtunk és nem utolsó sorban számos jó döntést hoztunk. A következő túránknak sokkal több tapasztalattal és helyismerettel szaladunk majd neki. Talán, nincs is már messze, hogy újra egy félmázsás szörnyeteggel mérjem össze az erőmet... jövőre innen folytatjuk az élménybeszámolót. ;o)

feljebbafolyon24.jpgAz utolsó pillanatokban András behúzott még egy hatos hareszt.

feljebbafolyon25.jpgIrány hazafelé. Jövőre ugyanitt folytatódik majd a történet :o)

És íme, egy rövid videó a kalandról:

 

A bejegyzés trackback címe:

https://pecazas.blog.hu/api/trackback/id/tr7012005014

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sz György 2016.11.30. 18:54:59

Szia Tomi! A bekakaósodott víz ami ráadásul zavaros szerintem mint kezdő pergető ideális a Harcsák nyakon csípésére! Viszont nekem idáig nem jutott a Zavaros folyó eme fázisából sajnos időhiányból.abban lehet valami hogy a Harcsák nosza neki gyorsan lakoma amíg csak lehet,és éppen ezért nem ették a voblert ekkor.A Blázy féle csali ezek szerint meghozta a harcsákat a beeső és kivárós módszerre..még ha viharos is volt az idő.
Általában a horgász kivár és még akkor sem adja fel ha menthetetlen egy nap.A mélyretörő vobler sokszor csodákra képes de néha az ember álmosabb annál mintsem uj stratégiát gondoljon ki gyorsan.De a lényeg hogy nem 0 lett a horgászat és ahogy elnézem a képek önmagukért beszélnek..Az 50 kg Harcsa ott lesz jövőre is csak a voblerekkel kell jól bánni és persze nem feladni! Részemről az írás 5 :)Sz Gyuri

Halfdane 2016.11.30. 19:38:32

Már nagyon vártam ezt a cikket, kíváncsi voltam, hogy hogy nyúlsz a témához. Azáltal, hogy társak vagyunk ezekben a kalandokban, belülről látom a sok küzdelmet, amit beleöltünk a halfogásba. A tavalyi túra után bevallom, kicsit el is kedvetlenedtem, annyi süket éjszakánk volt már a Deltában, hogy kezdtem egy kicsit feladni. Ezért is jött az ötlet arra, hogy próbálkozzunk más szakaszon. Az új hely azonban megmutatta, hogy jó úton haladunk.

Amikor elkezdtük a harcsapergetést, akkor egyikünknek sem volt ebben semmi gyakorlati tapasztalata, csak mások történeteiből, tanácsaiból tudtunk táplálkozni. Amit a kezdetekben csináltunk, nagyjából jó volt, de az idő hozta meg azokat a finomságokat, amelyek birtokában már nem csak "nagyjából" jó az irány, hanem tényleg jó. Az utolsó túra nagy vízválasztó, a fogások körülményei nagyon szépen megmutatták, hogy mit kell csinálni. Fontos hogy milyen szakaszon mit dobunk, húzunk, beigazolta a pontos dobások jelentőségét, a wobbler megfelelő csobbanásáról felállított elméleteinket, a helyválasztás és az éjszaka bizonyos szakaszaiban követendő stratégia szerepét. Talán ezzel a tudással már a Deltához is máshogy nyúlnánk, szerintem egyszer még visszatérünk oda is.

Az hogy mekkora halat fogunk, nagy mértékben szerencse kérdése is. Ahova kiáll az 5 kilós, oda kiállhat a nagy hal is, illetve már tudjuk, hogy vannak inkább nagyhalas és inkább kisebb halakat tartó pályák is. Az utolsó túránkban - főleg a végén - benne volt az igazán nagy hal lehetősége is, bár a folyamatosan apadó, tiszta víz nem tette túl egyszerűvé a megtalálásukat. De ahogy másik csapatok fogogattak 15-20 kilósakat, úgy mi is foghattunk volna. Hiszem és tudom, hogy a következő túra már sokkal eredményesebb lesz, hiszen egyből a megfelelő döntéseket tudjuk majd meghozni. Az igazán nagy halak becserkészése azért még sok talányt rejt, nem gondolom, hogy mesterek lennénk, de talán a haladó kategória aljába már beleférünk. Borzasztóan élvezem ezt a folyamatot, ha egyszer ott lesz az horgomon egy nálam nagyobb hal, annak olyan mámorító diadal lesz a jutalma, ami csak így adatik meg. Saját úton, saját tapasztalataink gyümölcseként, saját verítékünkkel kísérve.

Most jön még csak az igazi lendület, barátom! :)

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2016.11.30. 20:28:35

@Sz György: Szia Gyuri!

Hát a zavaros áradást iszonyat nehéz elcsípni, különösen az elejét, amíg megy fel a víz. Persze, az a legjobb időszak, de mint a cikkből is kiderül, nem minden része jó egy ráadásnak, illetve minden áradás más és más. Kint kell lenni, ennyi a titok.
A Blázy Mole-t az egyik legjobb harcsás csalinak tartom. Most készítjük Tamással a Póra való méretű változatot is. Ami most van, az inkább tiszai, dunai harcsáknak való falat. :o) Ezt lehet majd dobni bitang bottal és 35-ös fonottal is. :o)
Persze, harcsapergetésnél az embernek sokszor saját magát kell legyőznie. Amikor megrendül a hit, ugye... annyi rutinunk már van, hogy ezt kezelni tudjuk. :o) Előbb utóbb meglesz az eredménye ;o)
Üdv.

Tom

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2016.11.30. 20:44:42

@Halfdane: Szia András!

Nos, én úgy gondolom, hogy a Deltában nagyon sok téves döntést hoztunk. Ha most mennék oda, egész másképpen állnék hozzá. Kövezéseket alig dobáltunk és a mellékágaknak sem adtunk esélyt. Ugyanazt a pályát sok éjszakán át ütöttük, mert valamikor adott jó halat. Dinamikusabban kellett volna hozzáállni a dolgokhoz, ahogy fent fogalmaztam: szélesebb spektrumban.

Nagyon fontosnak tartom azt, hogy számos kapásunk volt, amiből sok tanulságot le lehetett vonni. Amikor egy héten van egy kapásod, akkor nem tudod megítélni, hogy az a szerencsének volt e köszönhető, vagy tényleg jól csinálsz e mindent. Akkor egy csorgásban van mondjuk 4-5 kapásod, akkor tudsz kísérletezni, csiszolgatni a technikát attól függetlenül, hogy mekkorák a halak. Ez mindenképpen visszajelzés. Amúgy kishalas pályával kapcsolatban nem értek egyet, mert simán el tudom képzelni, hogy egy áradásban beúsznak oda a nagyok is... ez is még kitapasztani való elmélet.

Nos, én azt hiszem, hogy ha az ember folyamatosan tapasztal és gondolkodik a csónakban, akkor megtalálja a helyes utat végül. MI jó úton haladunk, vagy kis szerencse kéne, vagy egyszerűen több éjszakát volna szükséges tölteni a Pón. :o) Remélem ezt jól visszaadta az írás, hogy keressük az utunkat. Próbáltam kellő szerénységgel fogalmazni, ami ritka madár manapság pergető körökben. :oD Illetve próbáltam olyan információkat leírni, amiket egy átlagos horgász nem olvashat manapság más harcsás írásokban.
Üdv.

Tom

Halfdane 2016.11.30. 21:50:34

A Deltában voltak az elképzelésünknek jó elemei, a nagy vonalak stimmeltek, de a megvalósítás nem volt jó. Valóban felesleges egymás után többször végigcsorogni egy pályát, valóban több időt kellett volna szánni a kövezéseknek. A radar is sokat segített idővel, megmutatta a medret, hogy mely környékeken találunk nagyobb valószínűséggel harcsát. Idővel érdekes lesz újra megpróbálni nagyobb tudással azt a részt is. De most nekem annyira megtetszett a fenti szakasz, természetileg is sokkal szebb, egyelőre én nem mennék vissza. Csiszolgassuk a tudásunkat a megkezdett úton, egy darabig úgsem ununk bele, abban biztos vagyok....

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2016.11.30. 22:56:23

@Halfdane: Jelenleg a deltában egy márciusi hosszú hétvégés túrát tudnék elképzelni. Akkor úgysem lehet nagyon mást csinálni, csak harcsázni. Esetleg csatornázást, vagy nem tudom. Persze jövő márciusban nem fog menni, mert pont akkor fogok venni kocsit, de majd valamikor a jövőben. Áprilisban, meg júniusban meg mehetnek felsőbb szakaszok. Nekem is nagyon tetszenek a felsőbb részek, szerintem nagy élmények várnak ránk még ott. :o) Egy biztos, okosan kell csinálni a dolgokat és egyre több és szebb hal lesz a jutalmunk.
Különösen nagy kihívásnak tekinteném az új Blázy Big Mole wobblerek tesztelését. Ha sikerül kicsiszolni olyan harcsázó wobblert készíthetünk Tamással, amin sok szép hari el fog esni... :o)
Üdv.

Tom

Halfdane 2016.12.01. 00:25:00

@Bogyo_bacsi: A hideg vízi harcsapergetés különösen izgalmas dolognak tűnik, pláne hogy az igazán nagy halak ilyenkor esnek el. Számomra a harcsapergetés a horgászat csúcsa, de ez még azon belül is nehezített pálya. Hideg van éjjelenként, tudjuk hogy milyen keserves holtfáradtan motorozni és dideregni hajnalonként. De mindenképpen vonz a dolog, minél keményebbek a körülmények, annál keményebbnek kell nekünk is lenni. Van akinek egy sportkocsi a büszkeség, nekem egy ilyen harcsa lenne az :D

A csalikat illetően is sokat tanultunk. Túlnyomó részben a csobbanás a lényeg, de idén sokat fogtunk húzásban is (bár inkább csak te, nekem talán csak csatiharim volt húzottra, úgy emlékszem). Minden esetre a Big Mole-et nagyon várom, ha tudja hozni a Moby fogósságát, akkor nagyon jó kis csalink lesz. A minap panaszkodott Tamás, hogy a hajlított nyelvet mennyire nehéz gyártani, de én biztattam, hogy ne adja fel, ha igazán tutit akar csinálni, akkor ez kell! Lesz ami lesz, halat az fog aki horgászik, csak legyünk újra ott, aztán valamivel majd csak eldobálgatunk :D

Miklós Ratkai 2016.12.01. 06:06:09

Megint tettszett az írás,még úgy is,hogy szóban nagyjából már elmondtátok ezeket a történéseket! Én nem vagyok Pó horgász,így sokat nem tudok hozzászólni az ott történtekhez! Mindenesetre a képekből ítélve nekem is jobban tettszik a fenti pálya! Hajrá és görbüljön a következő túrán!

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2016.12.01. 09:13:24

@Miklós Ratkai: Szia Miki!

Örülök, hogy tetszett az írás. Igazából hasonló történet a Pón való harcsapergetés, mint a Tiszán, csak durvább szerelékkel és nagyobb csalikkal nyomjuk. Értem ez alatt a 140-150 g dobósúlyú pergető botot és a 35-ös fonottat. A műcsalik is nagyobbak: j 13, vagy más max 30 grammos wobblerek. A módszer szinte ugyan az, csak a táj jellege más, mondjuk az a Pó egyes szakaszain is különbözik. :o)
Köszönjük szépen. Jövőre újra megpróbáljuk... ;o)
Üdv.

Tom

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2016.12.01. 09:33:17

@Halfdane: Igen, pont ezért gondolkodom mit tudom én 3 éjszakás túrában, amit azért simán kibírunk márciusban is... Gondolj bele, hogy 3. éjszaka után szokott jönni a holtpont általában. Szerintem ebben az időszakban a mélyre törő wobblerknek nagyobb esélyt lehetne adni. Gondolj bele, a másik csapat főleg mélyre törőket húzott és ők is szépen fogtak. Ez is egy nagy tanulság. Tamástól kértem egy nagy Mole-t mélyre törő változatban is, azzal is lehet majd kísérletezni. Fent jövőben, nagyon fontosnak tartom a V alakban hajlított csőrt, mert attól jön meg a billegő, csavarodó mozgás, amit a harcsák szeretnek. A kisebb változatnál már bevált ez a nyelv... érdekes kihívás lesz ezt kitesztelni. :o)
Üdv.

Tom

flamefish 2016.12.02. 11:17:27

Hello Tamás,
Gratula a cikkhez, tetszett, egyből meg is hozta a honvágyat. Tavaly egy időben voltunk kint, nem titok, egyszer-kétszer beszéltünk is. Mi a LaMotta-ba járunk most negyedszer, haverom ötödször. Én nagyon bíztam a vízállásban, mert szépen ment le, de nem akart megállni, így nem a stabil alacsony víz lett mint 2012-ben, hanem lassan apadt tovább. Mi nem nagyon találtuk a halat, 8 harcsát fogtunk a 6 éjszaka alatt. A legnagyobb 15 körüli volt, de a csónakba emeléskor megszökött a bestia... grippel vettük a rossz akadás miatt, de valahogy leverte magát... mindegy is, de én beszámoltam :) Mi főleg mélyretörőkkel dobtunk, mert az elméletünk szerint lent voltak, de inkább DT-k voltak meg Hornet 9, de azért repült a Barra 5 is. Az utolsó éjszakán volt két jó csorgásunk egy eddig mindig mellőzött kövezésen, 3 hal mellett még egy zsinórhúzós, kövezésen elvágós-szakítós hal is volt. De a 7. fél éjszakát már kihagytuk, nem próbáltunk rá még, inkább kora délután hazajöttünk. A szelet én utálom, abból kijutott vagy 2 éjszaka, de a többin az idő pazar volt. Nekem azért elég a júliusi éjszaka, egy márciusit végigdobálni túl hosszú lenne :) Volt egy német kolléga, aki szintén most jött le pár napra, pedig ő a vízállás alapján jön le, de neki sem ment, így szerintem ez a nagyon apadó nem volt a tuti. Azt sajnáltam, hogy homokpadon nem volt nekünk semmi, de csefalót is csak elvétve találtunk, pedig az kicsit nyugisabb peca, mint navigálni a kövezésen. Szerintem az ideális nem előre lefoglalva, hanem vízállást nézve lemenni gyorsan, bízva, hogy van csónak és szállás, és 4-5 éjszaka nekem elég is volna. Lehet jövőre így próbáljuk meg, és persze csak pergető motyót víve, így akár 3-an is tudnánk egy csónakban. Egy gályázik, kettő dobál, rotálva persze :) Mi a tapasztalat, 3-an csorgott már valaki egy csónakban? Itt megjegyzem 620-as Omegaplast Blower van.
Üdv, Laci

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2016.12.02. 15:35:04

@flamefish: Szia Laci!

Úgy gondolom nagyon tanulságos volt mindkét csapatnak, hogy tartottuk a kapcsolatot. Sokszor, amikor azt hittük süket a víz és ti fogtatok, ez erőt adott és gondolom fordítva is így volt. A mélyre törőkben is a ti hatásotokra kezdtem el bízni, mert addig azt nem igen húztam. Mi többet fogtunk, viszont nem találkoztunk 7 kilónál nagyobbal, pedig simán elcseréltem volna párat rá a kicsikből. :o) Azt kell hogy mondjam, szinte minden éjszaka más volt. Volt amikor az oldal ág működött, volt amikor a kövezés adta és volt amikor a homokon ugrált a chefalo. Azért azt is kell látni, hogy nekünk még tök új volt a pálya, nem tudtunk rámenni a legjobb eséllyel kecsegtető spotokra, vagy dinamikusan, okosan keresgélni, főleg a túra első felében. Kb. a végére állt össze a kép. Úgy gondolom jövőre sokkal okosabbak leszünk már. Valószínűleg az apadó víz is közrejátszott, hogy kisebbek jöttek ezen a héten, de soha nem lehet 100% ékig kisakkozni a körülményeket. Én arra szavazok, hogy legyenek sötét éjszakák és barátságos idő, a többi meg lesz, ahogy lesz. Olyan szinte sosincs hogy minden összeáll, vagy akkor is max 1-2 éjszakára. Menni kell és csinálni.

Én úgy gondolom, hogy 3 ember sok egy csónakban, ez két emberes módszer. Szerintem dobálva is jól lehet csónakot irányítani, csak sok gyakorlás kérdése. Érdekes, hogy amíg én úgy irányítok ügyesebben, hogy bal kézre esik a villanymotor, András jobb kézzel tolja jobban. Meg is beszéltük, hogy jövőre váltogatjuk a pozíciót annak függvényében, hogy melyik oldalon csorgunk. :o) Sokszor talán ilyen apróságokon múlik a siker.
Érdekes nekünk veletek elleben a legtöbb kapásunk a kövezés szélében jött becsobbanásra, vagy az utáni első tekerésben. Nem lehet , hogy nem adtatok elég teret a feljebb jövő wobbiknak?
Üdv.

Tom

flamefish 2016.12.02. 16:06:00

Hello,
Hát felszínit nem dobáltunk, de J13-at igen, korábban az volt a nyerő a Barra 5 mellett. De mivel gyors a folyás, közel a part, így azért ezek sem értek le fenékre, legfeljebb jobban követték a kövezést. A 3 személyre pusztán a költséghatékonyság (utazás fix, de szállás/csónak is olcsóbb 3 főre) miatt gondoltam, meg ha 2 haver is szeretne jönni, és pont 3an lennénk. De majd meglátjuk jövőre. Abban viszont tök igazad van, hogy legyen inkább sötét, az a legfontosabb szerintem is.
Laci

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2016.12.02. 16:19:12

@flamefish: Persze, ahány csapat, annyi féle módszer és stílus. Most is volt lent több csapat, akik másként álltak hozzá a folyóhoz és szintén fogtak. Szóval próbálkozni kell mindennel :o)
Igen, gondoltam, de akkor sem tartom jó ötletnek. Amit nyertek a költségekben, azt elveszítitek a fogási élményekben. Én semmiképpen sem vállalnék be +1 embert, vagy akkor menjetek 4 en 2 csónakba. De az sem mindig jó, mert ha mondjuk elcsípitek a fonalat, a másik csapat meg nem, akkor előbb-utóbb a ti stratégiátokra fognak ráülni és akadályozzátok egymást. Hülyén hangzik, de volt már rá példa... :oP
Igen, a vízállást úgysem tudod sosem a legjobb ütemben elcsípni. De pl tavaly is volt az apadó vízben, amikor jött egy pezsdülés. Szinte napról napra változnak a körülmények, ehhez kell alkalmazkodni. :o)
Üdv.

Tom

Riderspinblade 2017.01.02. 14:05:59

Tisztelt Bogyó Bácsi.
Hat év alatt háromszor találkoztam úgynevezett "harcsa zabálással" de sajnos egyszer se tudtam meg fogni.
Két alkalommal éjjeli süllőzés közbe, ott a hiba talán az volt hogy kisebb csalik voltak nálam mint amit épp evett a harcsa.
Harmadik alkalommal stupekes + eltartos szerelést használtam fél kilós dévér csalival, de itt gyorsan kiderült minden hiába hisz a küsz volt a táplálék hal, stupekemet körbe rabolták a harcsák és a csalimat érintetlenül hagyták. :(

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2017.01.02. 14:12:06

@Riderspinblade: Szia Jani!

Bizony, nem egyszerű sikeresnek lenni ebben a helyzetben. Süllőzésnél a hasonló szituációt általában meg tudom lovagolni, de harcsánál már azóta jártam így újra. :oP
Mindenesetre, sokat töröm a fejemet azóta is, hogy legközelebb mit kéne másként csinálni, hogy kapásig jussak... :oP Idén 16 harcsát fogtam pergetve. Remélem, a következő évben mértben is sikerül előre lépni, nem csak mennyiségben... :oP

Riderspinblade 2017.01.02. 14:31:09

Rajottem nappal ha küszt eszik bármilyen hal az a nyerő csali amit be dobsz húzod és látod hogy a küszők követnek mindog azzal fogok amitől még riadnak az már nem fogós nálam
Ezek néha színbeli dolgok is Pl 7cm s talidancer -től meg riadtak az nem kellett a süllőnek váltottam 7cm herakles ayu színre azt követték a kis halak arra 5 süllő jött egy óra alatt
Vagy egy kubik gödör ahol vissza maradtak halak Dunai áradás után,
2 nyerő csali volt Ssr 5 s színben vagy kisebb originált Ft színben miért is mert kis keszegek és apró sügérek maradtak együtt a ragadozó halakkal.
Vagy nézzük az egyik esetett, öböl áradás: zavaros víz kishal beszorult az öbölbe, itt a 4play gumi fehér színben volt a nyerő választás.

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2017.01.02. 14:38:12

@Riderspinblade: Igen, ezeket figyelembe kell venni, sokszor az a nyerő, ha leutánozod a táplálékhalat, sokszor pedig pont az átlagostól elütő. Azt gondolom, hogy a mi szituációnkban az lett volna a kulcs, ha jó helyre csobban a wobbler. Ez szerencse is részben. Majd legközelebb kiderül... :o)

Roland Nagy 2017.01.06. 08:56:40

Üdv! Sokat nem tudok hozzátenni de az utazás jó dolog,fogtatok is gratula!
süti beállítások módosítása