Sosem könnyű hátrahagynom szeretett folyóvizeimet, mégis évről-évre próbálok beszorítani a naptárba egy balatoni villámhorgászatot. Egyetlen alkalom nem sok ugyan szezononként, mégis érdemes bevállalni, hiszen rendszerint eseményekben gazdag kalandokat élek át a magyar tengeren, mindig kellemes élményekkel gazdagodva. Jó pár évvel ezelőtt megfelelő kézbe került a tó halgazdálkodási szempontból, így szezonról-szezonra egyre látványosabb fogási eredmények mutatják, folyamatosan erősödik a Balaton rablóhal állománya. Páratlan sügér, süllő és balin fogások, termetes csukák jelzik, amennyiben egy természetes vízre vigyáznak, bizony pergető paradicsommá válhat hazai körülmények között is. Nem is tudom, hogy a Dunán mikor jutunk el idáig, talán soha. :o( Gyönyörű csukák, süllők, sügérek? Akad egy halfaj azonban, ami számomra egyet jelent a balatoni pergetéssel... ez pedig a kősüllő. Felénk igen ritka vendég a köves a horgon, ezért amikor a Balaton felé veszem az irányt, első sorban őket próbálom becserkészni.

Kősüllő a horgon a smaragdzöld vízben

Délután három óra körül érkeztünk a tópartra. Rögtön egy csobbanással indítottam, míg cimborám rendezgette felszerelését a csónakban. Így felfrissülve vágtam neki a tó smaragdzöld vízének kősüllők után kutakodva. Eleinte nem nagyon találtuk a nyomukat, apró jigeink az üres mederfenéken pattogtak, mígnem egy óvatlan pillanatban bődületes rávágásom érkezett egy távoli dobásra és megkezdődött a nap első fárasztása. Gyorsan kiderült, hogy ellenfelem nem a tüskés hátúak közül való... egy szilaj, szűk kettes balinnal vívtam harcomat a ringatódzó dióhéj csónakban. Végül - természetesen - szákba került zsákmányom. Készítettünk pár fényképet róla, miközben szájában még ott fityegett a zöld-flitteres Crazy Fish Vibro Worm gumihal. Óvatosan visszahelyeztem a vízbe prédámat, majd mikor elúszott, újabb állás után néztünk.

Buckalakó balin :oD

Ritkán fogok gumihallal balint, most azonban összejött :o)

Sötétedés előtt fél órával végre megtaláltuk a köveseket is és innentől már egymás érték a kapások... talán húsz perc alatt, ha tizenhat kavicsot fogtunk ketten barátommal. Nem voltak ugyan óriások, az átlag 25 és 30 centi között mozgott, ám a rengeteg kapás mégis feltöltött minket lelkesedéssel a közelgő éjszakára. Érdekes, hogy számomra ezen a délutánon csak a zöld Vibro Worm működött, más színekkel kapásig sem jutottam. A sötétedés közeledtével partközelbe vettük az irányt, majd lehorgonyoztunk. Elérhető távon belül hirtelen néhány balinrablás törte szét a vízfelszínt. Több se kellett, rögtön Antax Belli Minnow wobbit tettem fel a zsinór végére 6 centis méretben és már röptettem is a tetthely felé. Talán harmadik dobásra törölt oda neki a nyílt-vízi őn, mely méretre az első balinomhoz hasonlatosnak tűnt. Szép lezárása volt ez a fogás a nappali időszaknak.

Balatoni átlag kavics

Páros fogás

Zöld hátú minnow wobblerre elcsábuló őn

Az éjszaka beálltával parti sávban kutakodtunk süllőfogás reményében. Már 11 körül járt az idő, mikor egy olyan szakaszhoz érkeztünk, ahol a felszín alatt bandáztak a küszök, és rablás is akadt itt-ott. Nosza, fel az Antax Beli Minnow. Ismét igen eseménydús, pörgős pecának néztünk elébe. Fejenként öt-öt süllőt csíptünk nyakon haverral és még legalább ennyi kapásunk akadt... igaz, a teteje negyvenöt centi volt csupán a kifogott halaknak. A Dunán ennyi kapást be lehetne osztani egy egész szezonra. :oD Jómagam most wobblereztem először nanofil zsinórral és ennyire rövid bottal. Kínlódtam is rendesen, hiszen se a dobótávot nem éreztem, sem pontosan nem tudtam eldobni fahalacskámat. Muszáj lesz beszereznem egy másik dobot is, amire vékony fonott zsineget csévélek majd. :o) Az Antax wobbim viszont igen jól muzsikált ezen az estén, a kifogott süllők nagy része ugyanis erre érkezett. Idén minden méretével szépen fogtam süllőket, balinokat. Csak ajánlani tudom bárkinek. Éjjel egy óra körül végül visszaérkeztünk a kikötőbe. Azért kemény volt ez a tizenkét óra dobálás a kánikulában. :oP

Egy balatoni "fehér" nagy Beli-re...

... és egy kis Beli-re :o)

Nem óriások ugyan, viszont legalább sok volt belőlük

Mondanom sem kell, a délelőttöt, úgy ahogy volt, átaludtuk. Kellett is a pihenés a kimerítő éjszaka után. Ebéd után azonban ismét vízen találtuk magunkat. Mivel már csak két óra hosszáig volt érvényes a területi jegyem, bele is kellett húznunk alaposan. Szerencsére ismét találtunk egy helyet, ahol szépen jöttek a kövesek. Azonban a tegnapi zöld szín a mai napon nem talált érdeklődőre. Ám, amint a barna Vibro Wormot kezdtem el húzni, egyből beindult a biznisz. :o) Amikor pedig már a barna sem kellett nekik, a naranccsal újabb kapáshullámot sikerült kiharcolni. Lám, mekkora jelentősége van a színeknek kősüllő pergetésben. Mókás volt, ahogy a halak szépen beálltak a csónak árnyékába, így a legtöbb kapásunk közvetlenül alólunk jött. Talán, ha 14-15 darabot fogtunk, mikor egyszeriben baljós fellegek kezdtek gyülekezni a távoli hegyek fölött. Hát, csak megússzuk peca végéig - reménykedtünk - , de sajnos, nem így volt megírva a forgatókönyv. Bekapcsolták az elsőfokú viharjelzést, így fél órával előbb be kellett fejeznünk a horgászatot. Mire a kikötő közelébe értünk elkapott minket a nyári zápor és pár perc alatt rommá áztunk. Még szerencse, hogy langyos eső esett a kánikulában, még kicsit élvezte is az ember, a frissítő égi áldást.

Az első köveseket a barna szín adta...

... majd, a narancs Vibro Worm is remekelt

Balatoni adáshiba :o)

A kősüllő pergetés csodás pillanata

A kisebb testű halakra való pergetés is nyújthat felejthetetlen élményeket

Hát így alakult az idei balatoni támadásom krónikája. Kapásban nem volt hiány, összesen több mint harminc kövest, tíz süllőt, két szép balint, egy gardát és egy vérkeszeget emeltünk csónakba. Ismét rendkívül pörgős, élménydús pecában volt részünk. A fogások száma az általam látogatott folyóvizeken egyszerűen elképzelhetetlen mennyiségű. A Balaton nem okozott csalódást nekünk ezen a hétvégén sem. Azonban szeretett Dunám is szépen adta a halat forró hónapokban. Gyönyörű ragadozókat sikerült fognom barátaimmal a nehéz körülmények ellenére is. Hamarosan nyári dunai tapasztalatimat mesélem majd el nektek. Addig is görbüljön a bot! :o)