Ismét eltel egy esztendő, immáron két éve jelennek meg rendszeresen írásaim blogomon. Ebben az évben 24 kalandot sikerült publikálnom, ami nem kis energia befektetésembe került, de úgy érzem megérte a fáradozást. Sajnos az idén nem jöttek úgy a nagy fogások, mint a tavalyi évben, különösen ragadozókban volt szegény ez az esztendő. Ezt megpróbálom kompenzálni azzal, hogy az év további részében főleg természetes vizeken fogok horgászni rablóhalra, márnára, keszegre. Azért bízom benne, hogy örömötöket leleltétek történeteim olvasásában, a magas látogatottság, a lájkok és a hozzászólások száma ezt jelzi felém.
Ebben az esztendőben sok olyan dologba vágtam bele, ami végül nem hozott eredményt. Idén szeretnék olyan vizekre koncentrálni, amelyekben több fantáziát látok. Nem célom minél több helyre eljutni, hanem kiválasztok három - négy olyan tavat, amelyet alaposabban fel kívánok deríteni. E mellett továbbra is vallatni fogom az öreg Duna Komárom - Esztergom közötti, illetve fővárosi szakaszát és szándékomban áll több történet is írni balatoni horgászatokról.
Köszönöm nektek, hogy rendszeresen figyelemmel kíséritek írásaimat, de szeretnék kiemelni néhány sporttársat, akiknek külön köszönettel tartozok. Megemlíteném öreg barátaimat Kocikát és Misit akikkel remélem még számos közös kalandot fogunk átélni. Fatert, aki erőn felül állt rendelkezésre az ésszerűség határain túl gyakorolt hobbim megvalósításában. Köszönettel tartozok Jimmynek és Lacinak akik már rendszeres tárasaim folyóvízi pergető túráimon. És nem utolsó sorban köszönettel tartozok bajai barátomnak Lacinak és Hapcinak, akikkel bár eddig nem sikerült közösen halat fogni, de hozzászólásaikkal rendszeresen színesítik írásaimat. Görbüljön a bot a következő szezonban is!
