Holtágról holtágra

2014. január 22. - Bogyo_bacsi

Az idei ősz alkalmával kiemelt figyelmet szenteltem csukás horgászataim során a természetes vizeknek, hiszen számomra jóval nagyobb kihívást jelent vad környezetben becserkészni egy-egy ragadozóhalat, mint egy zsúfolt teknőben várni a nagy valószínűséggel bekövetkező kapást. Itt utána kell járni a zsákmánynak, ismerni kell szokásait, búvóhelyeit. Nem elég csupán csónakkal ráállni a tuti törésre és cserélgetni a műcsalikat. Bizony, ez az árkon-bokron átverekedős, hosszú kilométereken át gyalogolós, küzdelmes cserkelő peca az egyik kedvenc módszerem, ha pergetésről beszélünk. Miután túl vagyunk az idei második sikeres Tisza tavi horgászaton, úgy döntötten hogy sorra járom a számomra érdekes Duna és Tisza holtágakat, kihasználva a november végébe nyúló nyár kínálta kellemes időszakot. Tudtam, ilyen körülmények között meg kell dolgozni keményen minden halért, de az emberiséget ugye mindig a kihívások viszik előre... :o)

holtag01.jpgBár néha vízen jártunk, halat még így sem sikerült fognunk :o)

Első állomásnak egy számomra igen kedves dunai holtágat választottam, amely gyermekkorom óta számos gyönyörű csukával kedveskedett nekem. Lassan húsz éve már, hogy az első haragos krokit nyakon csíptem az öböl élettől nyüzsgő vizében és bizony idén tavasszal is megajándékozott egy gyönyörű kettő pluszos csukával ez a víz. Így mindig türelmetlenül várom a találkozást az öreg Duna ággal, különösen, hogy Csaba barátom alaposan felcsigázott előző héten megesett gazdag fogásainak hírével. Ám, hiába dobáltuk keresztül-kasul körbe a bedőlt fákkal, bokrokkal tarkított partot, kapásig nemigen jutottunk. Bizony, itt is áll a szabály, jókor kell lenni jó helyen, hogy az ember sikerrel járjon, akár csak az élő Dunán.

holtag02.jpgApadás után visszamaradt kubikgödör csukák nélkül

A következő támadás egy kevésbé ígéretes, zárt Duna holtág öblére esett, amely egy olyan belső ággal rendelkezik, amelyet csak rendkívül alacsony víznél lehet megközelíteni, majd harminc perces bozótharc árán. Ahogy átverekedtünk magunkat Gabesz barátommal az ősrengetegen egy csodálatos, festői szépségű vízterület képe tárult elénk. A vízbe dőlt fák, tuskók szinte egymásba értek, hardcore terepet kínálva a pergető horgászoknak. Rejtett horgos, termetes gumihalakkal jerkelve dobáltam az ágak sűrűjét, kapásra provokálva az ott megbúvó ragadozókat. És bizony a számításaim helyesnek bizonyultak, mert egymás után öt rávágást tudhattam magaménak, de valahogy mindig kirántottam a hal szájából a gumit. Rendkívül ideges voltam akkor, de ma már tudom, hogy a gyárilag javasolt tűzési mód nem megfelelő, legközelebb oldalról vezetem majd át a horgot a plasztikon, a jobb akadás érdekében. Időközben elkezdett szitálni az eső, így vetve véget cirka egy órát átívelő horgászatunknak. Az átnedvesedett agyagos föld úgy csúszott, mint a jég. Néhol bukfencezve, néhol seggen csúszva sikerült csak kikecmeregnünk a rengetegből, bő órás ádáz küzdelem árán... :o)

holtag03.jpgDunai holtág akadó fallal a két szélében

holtag04.jpgIgazai hardcore terep a bátor pergetőknek

Embert próbáló lesz ez a csukaszezon... keseregtem. Időközben azonban kaptam egy fülest Soma barátomtól, hogy feléjük iszonyatosan eszik a hal, minden dobásra tenyeres sügér, ketten egyszerre fárasztják a balinokat és a csuka is aktív. Alig bírtam kivárni a hátralévő két napot munkahelyemen. Élményre éhesen robbantunk ki Csabi és Roland barátommal, illetve fiával Marcival az öreg Duna sóderos partjára. Somáék, kijöttek köszönteni minket csónakjukkal, ők bizony már napkeltétől korbácsolták a vizet. Sikerült valamit fogni? - kérdeztem. Olyan 45-50 darab balint. - jött a válasz. Noh, ekkor már tudtam, hogy mi betlizni fogunk. :o) Próbálkoztunk minden elképzelhető módszerrel és halfajra, de egy gyenge ütésig nem jutottunk délutánig. Javaslatomra megkerültük az öblöt, hogy a másik felén is próbára tegyük szerencsénket. Bizony, sok veszíteni valónk nem volt már, célként csupán a betli elkerülése lebegett szemünk előttünk...

holtag05.jpgSóderos, törésekkel szabdalt holtág, bányatóra emlékeztető körülményekkel

holtag06.jpgIlyen terepen nálam a nagyobb vízközti gumik a favoritok

Sóderos, kavicsos part, törésekkel, kristálytiszta vízzel – hogy összegezzem a körülményeket. Mondhatnám, bányatóra emlékeztető terep, így nem csoda, ha egy hasonló viszonyok között már sokszor bizonyított, termetes, vízközt járó gumihalat akasztottam a zsinór végére. A betlibe hajló nap ellenére nagy elszántsággal táncoltattam műcsalimat a törések fölött, mígnem egy váratlan pillanatban, valaki elemi erővel próbálta kicsavarni kezemből a botot. Bevágtam és rögtön megindult a csukatánc az előttem elterülő vízben. Próbáltam vízközt tartani áldozatomat, nehogy a felszínen ugrálva rázza ki a horgot szájából. Csaba éppen végszóra érkezett, hogy gumi csizmával a vízbe gázolva, nyakon ragadja prédámat.

holtag07.jpgA kitartás meghozta jutalmát, kezemben idei legnagyobb dunai csukám...

holtag08.jpg... ez a két és fél kilós kroki mifelénk már jó zsákmánynak számít

Örömöm leírhatatlan volt. Idei legnagyobb dunai csukám tekergett ujjaim között. Ráadásul olyan pokolian dühös tekintettel vicsorgott rám, hogy Tisza tavi komái szinte mosolyogtak hozzá képest. :o) Gyors mérlegelés, két és fél kilót mutatott a műszer. Valósággal bearanyozta napomat ez a váratlan fogás. Lám, sokszor a végén csattan az ostor, megéri a végsőkig kitartani. Óvatosan helyeztem vissza a küzdelemtől még zavaros Duna vízbe zsákmányomat, hogy az egy hirtelen farokcsapással beterítsen hideg vízpermettel. Bár, csupán egy hal adatott csak nekem a mai napon, ez dunai körülmények között nem számít rossznak, sőt... :o) Üröm, az örömben, hogy barátaim viszont haltalanok maradtak, de úgy gondolom, hogy lesz ez még fordítva is... talán nem is olyan sokára :o)

holtag09.jpgPokolian gonosz tekintet :o)

holtag10.jpgNem lennék ott kishal, ahol ilyen csukák élnek

A történet utolsó állomásaként Tőserdőre látogattunk András, Bandi és Tibor barátaimmal, a szezon utolsó csukáinak reményében. Csónakonként párba állva vágtunk neki a tiszai holtág mesés vizének. Tátott szájjal csodáltuk a november végi ártéri erdő ködpaplanba burkolódzott képét. Bizony, ilyen szép környezetben feledhetetlen élmény a horgászat... még ha igen sokat is kellett utazni érte, úgy gondolom, hogy megérte. Csónakunkkal lassan csorogtunk végig a part mellett, dobálva a halat sejtető akadók széleit és a rothadó vízi növényzet tisztásait. Ebben a terepben bizony benne volt akármi, éreztük, hogy itt bármelyik pillanatban beeshet akár életünk hala is.

holtag11.jpgElőször jutottunk el Tőserdőre, erre a csodás tiszai holtágra...

holtag12.jpg... de a táj szépsége rögtön magával ragadott minket

Azonban a szerencse ezúttal nem állt mellénk. Csupán apróságokat, harminc egynéhány centit meg nem haladó csukácskákat sikerült nyakon csípnünk. Pedig felsorakoztattunk mindenféle csalit a támolygó kanalaktól kezdve a gumikon, wobblereken át, az óriási műcsalikig, de az eredmények ezúttal elmaradtak. András barátom hatalmas „Sliderjét” egy nála nem sokkal nagyobb csuka verte le. Teljesen tanácstalanok voltunk, mert Tibiék szemmel láthatóan eredményesebbnek bizonyultak hasonló technikákkal. Persze, nem lehet mindent kimatekozni, van, hogy egyiknek sikerül, a másiknak nem... elkönyveltük ezt a napot olyasformán, hogy ezúttal a horgászok őrangyala nem a mi vállunkon pihent meg.

holtag13.jpgAz ujjaim eldugását még gyakorolni kell :o)

holtag14.jpgNincs olyan, hogy túl nagy csali! :o)

Ellenben Tibi és Bandi nem panaszkodhatott. András hatalmas csatában horogvégre kerítette élete eddigi legnagyobb, hét kilót meghaladó csukáját. Mi csak a küzdelem végére értünk a helyszínre, de elmondásuk szerint legalább ötször tört be a csónak alá a böszme ragadozó. Bandi magasra tartotta zsákmányát. Hatalmas termetű, hibátlan szépségű vadvízi ragadozót csodálgattunk meg a büszke horgász kezében. Kattogtak a fényképezőgépek, forogtak a kamerák, miközben barátom óvatosan visszahelyezte a vízbe a nem mindennapi tiszai csukát. Mi pedig gratuláltunk a szerencsés horgásznak.

holtag15.jpgVégül Bandi csípte nyakon a nap legszebb halát...

holtag16.jpg... egy bő hét kilós tiszai fenevadat

holtag17.jpgEgy ekkora vadvízi csuka megfogása, bizony életre szóló élmény

Számunkra a nap további része nem tartogatott különlegességet, de Bandi és Tibi csónakba emelt még néhány másfeles forma csukát, és egy negyven centis süllőt. A nap fogásának azonban semmi nem érhetett már a nyomába. Természetes vízen ekkora csukát ha életében egyszer fog felénk a horgász, akkor már büszke lehet magára. Mégis megéri utána járni a kihívásnak, mert a csukás tavak nyújtotta instant élmény helyett, itt valódi kalandokat élhet át az ember. Én a horgászatban pedig a kalandot keresem és a csodás környezetben eltöltött idő, a vadvíz varázsa és az érzés, hogy bármelyik pillanatban bármi megtörténhet, olyan örömet nyújt nekem, amit bányatavon nem érzek.

holtag18.jpgA süllők is szeretik a támolygó kanalakat

holtag19.jpgBandi a mai napon nem volt hiányában a szerencsének :o)

A sötétedés közeledtével a kikötő felé vettük az irányt. Bár, számunkra nem adatott meg ezúttal a kivételes fogás, biztosak voltunk benne, hogy ide még visszatérünk és felvesszük az éves naptárba az öreg Tisza holtágat. Hosszú volt az út hazáig, el is bóbiskoltunk a fűtött kocsiban. Álmomban újra átéltem az elmúlt hónap holtág-pecáit, a kifogott és elszalasztott halakkal vívott ádáz küzdelmeket. Lassan hátunk mögött hagyjuk a csukaszezont, de talán még egy utolsó támadást, egy utolsó dunai csukázást be tudok majd szorítani a közelgő tél előtti utolsó napokra. De ezt már bizony csak a következő történetben mesélem majd el nektek... :o)

holtag20.jpgTőserdő egy csodás hely emberes halakkal. Ide jövő évben még visszatérünk... ;o)

A bejegyzés trackback címe:

https://pecazas.blog.hu/api/trackback/id/tr525682156

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Boo 2014.01.22. 11:40:45

Ha már az év vége nem adott csukát, legalább olvasok róla :-D

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2014.01.22. 11:44:52

@Boo: Csabi!

Új év, új remények... áprilisban fogunk majd csukát Neszmélyen mázsaszámra... ;o)
Üdv.

Tom

Halfdane 2014.01.22. 11:50:20

Szia Tamás! A Tőserdei peca tanulságos volt, bár mind a mai napig nem jöttem rá, hogy mi okozta a relatív sikertelenségünket. Máskor és máshol jól bevált csalikkal és technikákkal kísérleteztünk, sőt innovatív újdonságokat is bevetettünk, mégsem volt szerencsénk. Pedig még azt sem lehet mondani, hogy a halak ne ettek volna, valahogy mégsem sikerült túl jól ez a peca. Az viszont igaz, hogy a ködös őszi nap és a hihetetlenül vad környezet olyan kombinációt adott, amely ezt a pecát az év egyik leghangulatosabb akciójává tette az évben. Én örömmel visszatérnék idén...

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2014.01.22. 12:05:14

@Halfdane: Szia András!

Van, hogy összejön és van hogy nem. Nem mindig kell elméleteket gyártani mögé. Pénteken nem sikerült normális halat fognom, szombaton pedig megfogtam az év csukáját. (ami majd kéésőbb lesz olvasható) Vadvíz nem kiszámítható, nem lehet részletekben keresni a választ. Iszonyat nagy vízterületet horgásztunk meg és Tibiék többször jókor voltak jó helyen, mi meg nem. Mindazonáltal nagyon sok lehetőség rejlik ebben a vízben, feltétlenül visszanézünk majd ősszel, akár több naposra is...
Üdv.

Tom

Halfdane 2014.01.22. 12:09:51

Persze, ebben igazad van, de mindig minden sikertelenségen el kell gondolkodni, hogy nem bennünk van-e a hiba, mert ez a fejlődés útja. Amúgy nem hiszem, hogy ne lettünk volna jókor jó helyen, mert Tibiék az általunk megdobált pályákról is szedtek le halat nem sokkal később, illetve több olyan fogásuk is volt, amely elég furcsa. Gondolj csak a támolygós süllőre! Én továbbra is keresem, hogy mit kellett volna másként csinálni, amit a későbbi pecáimnál kamatoztatni tudok.

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2014.01.22. 12:26:21

@Halfdane: Nem csak a hely számít, hanem az hogy pont ott húzd el az éhes csuka előtt a műcsalit, ahol van. Lehet azon a helyen pont akkor nem volt csuka, vagy nem volt aktív, fél óra múlva meg igen. Vadvizen szerintem nincs akkora jelentősége a műcsalinak, mint gondolod. Ha elhúzod előtte és éhes, akkor odavág. Én magamban semmiképpen sem keresném a hibát.... :o)
Dunai horgászatokon is van hogy összejön, és van hogy nem. Van, hogy én fogok, van hogy a horgásztársam. De semmiképpen sem azért van ez, mert valamelyikünk nem elég jó... Pl. Másnap a Dunán 3-unkból csak én fogtam...
Nem lehet mindent kimategozni és ha nem fogsz halat, abból nem kell hónapokig tartó lelkiismereti válságot csinálni...
Üdv.

Tom

Halfdane 2014.01.22. 12:51:52

Félreérted, nem álmatlan éjszakáim vannak, hanem felébred bennem a küzdőszellem és az igény arra, hogy folyamatosan csiszoljam a tudásom. A nyugalom és a természet szépsége mellett a sikerélmény is fontos, elvégre azért is horgászunk. És mindig te szoktad mondani, hogy a kemény munkával, kreativitással, jó döntésekkel megérdemelt halnak van igazi értéke!

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2014.01.22. 12:56:55

@Halfdane: Pontosan. Ezt a helyet még tapasztalni kell. Ne feledjük, hogy Tibiék már többször voltak itt és míg mi a sötétben tapogatództunk, ők sokkal céltudatosabban horgásztak. Véleményem szerint a következő alkalommal már mi is sikeresebbek leszünk majd.
Én amúgy nem spekulálom túl a dolgot. Ha valami nem jön össze, akkor már a következő támadásra tekintek. Nem próbálom meg kimatekozni a dolgot, hanem megérzésből, ha úgy tetszik, ösztönből cselekszem. A megérzéseim az esetek nagy részében bejönnek... itt most nem így volt.
Üdv.

Tom

Halfdane 2014.01.22. 13:01:16

Nagyon szereted ezt a "kimatekozni" szót...:D Amúgy a Tisza jó példa erre, a decemberi totál betli után tudatosan készültem a januári pecára, javítva a hibáimat, változtatva azt, ami nem működött és lám, sikeres volt a próbálkozás. Most újabb tapasztalatokat gyűjtöttem, remélhetőleg a következő akció még több sikert tartogat. Nekem nincs akkora tapasztalatom, hogy megérzésből tudjak jó döntéseket hozni, viszont igyekszem "agyalással" pótolni a rutin hiányát. Pár év múlva ez nyilván egyre jobban rutinná válik és úgy működik mint az autóvezetés, ott sem gondolkodsz minden egyes mozdulaton, csak vezetsz....

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2014.01.22. 13:12:22

@Halfdane: A tiszai dolog némileg más. Ott le se tudtátok rakni a jiget az aljára a medernek, így a betli borítékolható volt. Itt azért a támolygó kanalat megmozgattuk mindenhol. Szóval ha lett volna éhes csuka ott ahova dobtunk, az biztosan rámart volna. Tibiék is csak hajnalban és késő délután fogtak, így már azért szűkül a keresztmetszet...
Nyilván, én sem ész nélkül dobálok, megvan mögötte az elmélet is, de ha döntést kell hozni, akkor használom a megérzéseimet. Egy jó időben meghozott ritmusváltás gyakran meghozza a sikert...
Üdv.

Tom

Halfdane 2014.01.22. 13:46:59

Ok, de olyan szempontból a jó a példa, hogy a sikertelenség okainak kielemzése később sikeressé tesz. A tőserdei pecánál nem találom a hibát, valóban lehet, hogy nincs is, minden esetre jól jelzi, hogy a tökéletesnek látszó felkészülést is romba döntheti valami apró gikszer. Ha meg mindig fognánk, agy idő után nem lenne benne kihívás...;)

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2014.01.22. 13:53:15

@Halfdane: Figyu! A horgászat, mint élmény nem mindig a fogott halak számában és méretében mérhető le. Szerintem egy tök jót pecáztunk ezen a Tisza holtágon, a táj csodálatos és a társaság is nagyszerű volt. Legközelebb lesz hal is. Szerintem nem hibáztunk, hiszen Bandi is ugyanazzal a támolygóval fogta halat, mint amivel én is dobáltam. Ez így jött most ki...
Én nem tartanám különös dolognak a támolygós süllő fogást sem. Én is fogtam már körforgóval süllőt. Csak általában ezek a műcsalik nem ott jönnek el, ahol a süllők tartózkodnak, amúgy meg simán levernék ezt is...
Üdv.

Tom

Halfdane 2014.01.22. 14:05:05

Tomi, ott a különbség közöttünk, hogy te előre agyalsz sokat a helyen, módszeren, vízálláson, időjáráson, én meg inkább utána keresem a tanulságokat. Mindkettőnek megvan a haszna...;)

Halfdane 2014.01.22. 14:05:35

Amúgy meg nagyjából egyről is beszélünk....

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2014.01.22. 14:16:36

@Halfdane: Én azon szoktam agyalni, hogy mikor leszek jókor jó helyen... milyen feltételek mellett. Idén nagyon sokszor elcsíptem. Különösen folyóvizen nem olyan könnyű kérdés ez...

Halfdane 2014.01.22. 14:21:15

Egyébként ez igaz, általában jó megérzéseid vannak, de ez meg a tapasztalatból ered. Én ezt pótolom agyalással...;)

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2014.01.22. 14:25:00

@Halfdane: Ha az ember használja az eszét, az sosem hátrány... ;o)

Pergetni jó Blog 2014.01.22. 14:25:22

Szia Tom!
Mosolyogva olvasom a saras, dagonyázós részt, amit jómagam is átéltem párszor a Berettyón :D Gratulálok a szép fogásokhoz, és nem utolsó sorban András kis mohó csukájához! :D :)

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2014.01.22. 14:28:49

@Pergetni jó Blog: Szia Szabi!

Hát igen, az egy igazi túlélő túra volt, de túléltük, hála az égnek.... :o) De pont ezért szeretem a vadvizi cserkelő horgászatot, mindig valami új kihívások elé áll az ember...
Köszönjük barátaim nevében is...
Üdv.

Tom

Pergetni jó Blog 2014.01.22. 14:35:48

Szívesen részt vennék egy ilyen túrán, ami lehetne akár egy hetes is, maga tábortüzével, hangulatával... halaival! :) Az biztos, hogy a vad vizeken az ember sohase tudhatja mit fog.. mire számítson.

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2014.01.22. 14:42:02

@Pergetni jó Blog: Addig vegyél rész ilyen túrán, amíg diák vagy... utána már nem lesz nyári-téli-őszi és tavaszi szünet. ;o)
Üdv.

Tom

Pergetni jó Blog 2014.01.22. 14:53:33

Van benne valami, szerintem hamarosan megfogadom a tanácsod :)

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2014.01.22. 14:59:11

@Pergetni jó Blog: Lesz erről mégegy írásom 1 hónap múlva... ;)
Üdv.

Tom

asp01 2014.01.22. 16:28:27

Szia Tom!
Nagyon jó lett! Ez a beszéd! Igazi vadvízi peca! Nagyon hangulatos holtágakon jártatok. Az idei évre én is váltok évest a Dunára, bár a fővárosi részre, de itt is találtam már pár félre eső öblöt, így lesz min gyakorolni a Dunai pecát. Gratula a halakhoz, ezeken látszik igazán, hogy nem az "eskettőből" jöttek :)
"Az ujjaim eldugását még gyakorolni kell :o)" Ezen a képen meg marha jót nevettem :D

Dani

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2014.01.22. 16:41:27

@asp01: Szia Dani!

Nah, látom te érted miről van szó. Számomra a vadvíz az igazi kihívás. Nem mondom, hogy nem megyek néha bányatóra, de nem olyan helyre, ahol teli van rakva csukákkal, és bárki foghat magának 10+ os minimális energia befektetéssel. Én szeretek küzdeni a halért, szeretem megtalálni, becserkészni. Végigvallatni az akadósort, vagy a töklevelest. Nyilván, ilyen helyeken nehezebb termetes csukát fogni, de ha jön, akkor az életre szóló trófeának számít, nem pedig egy újabb S2-esnek.
Úgy gondolom, mindenki pecázzon a saját igényei szerint, nekem a vadvíz ad többet... ;o)
Az élő Dunára még ránézünk majd együtt is párszor... ;o)
Üdv.

Tom

Roland Nagy 2014.01.23. 12:26:43

szia Tomi! üdv mindenkinek!
nekem még eddig nem volt olyan pecázás,amire fanyarogva gondolok vissza.betli miatt,amiből volt rendesen, biztos nem.az a kitartás része,ami után jött is eredmény,kellemetlen szélben, szitáló esőben, négy órányi tekerés után :))
egy szép Dunai csuka képében!
gratulálok Tomi! jó kis mix jó a D.J.:)))))
(a Tőserdőt nekem is látnom kell!!!!)
üdv.

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2014.01.23. 12:31:39

@Roland Nagy: Szia Roli!

Te gondolkodsz jól bizony. Sajnos, természetes vizeken nem kolbászból van a kerítés, és könnyű betlizni még akkor is, ha a melletted horgászó fog. Sokszor a tapasztalathiányra lehet ezt fogni, de nem mindig. természetes vizen ez benne van és el kell fogadni. Gratulálok amúgy a szép dunai csukádhoz. megküzdöttél érte... megérdemelted.
Szerintem Tőserdőt is lesz lehetőség kipróbálni majd... ;o)
Üdv.

Tom

Roland Nagy 2014.01.23. 12:47:40

@Bogyo_bacsi: köszönöm!
ezek a holtágak öblök a gyengéim:))ezeket szeretem a legjobban.a nagy Dunán még nem volt szerencsém,fel kell nőjek hozzá!szombat,vasárnap megyek is!
Mindenkinek jó pecázást!
üdv. Roland

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2014.01.23. 12:50:17

@Roland Nagy: Roli!

Ez hardcore peca lesz, mert igen hideg lesz... :o) Amúgy én is megyek... :oD
Görbüljön!
Üdv.

Tom

Boo 2014.01.23. 13:30:15

Tegye fel a kezét aki otthon marad a kályha mellett hétvégén!! :-D Felveszem a mellest és besétálok a Dunába:-D

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2014.01.23. 13:37:37

@Boo: Csabi a fanatista! Múlthétvégén még azt mondtad, szükséged van a golyóidra... :oD
Azóta ez változott?
Én is lehet duplát nyomok, de nem ott, ahol te, hanem följebb...
Üdv.

Tom

Boo 2014.01.23. 16:34:53

Ha így árad a Duna akkor lehet én is csatlakozom hozzátok, mert a kövezés már víz alatt lehet, és mellesben sem lehet bejutni.

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2014.01.23. 16:37:38

@Boo: Csabi!

Tudod, mindig szívesen látlak. :o)
Holnap egyeztetünk róla, hogy mi legyen. Elég hardcore körülmények várhatóak ahogy látom... :oD
Üdv.

Tom

asp01 2014.01.23. 20:22:51

Ma én is kimentem, már most is cidri volt, de sikerült csipegetni... a holnap is igen zord lesz, hó, erős szél, de ki tudja talán ez hozza meg a halak étvágyát! Egy biztos... a monitor elől nem lehet kideríteni :D

Dani

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2014.01.23. 21:08:06

@asp01: Dani!

Ha hűl a víz, a süllők megmozdulnak. Én bízom benne, hogy hétvégén nem csak a picik jönnek majd, hanem 45 fölötti is beesik...
Gratula amúgy. Ügyes vagy. Aki télen vadvízen tud halat fogni, az már valamit kapizsgál... ;o)
Üdv.

Tom

esox_hu 2014.01.23. 21:39:51

Tamás, ez megint remek volt. Újra átéltem azt a szép napot, amit Tőserdőn töltöttünk. Köszi a szép fotókat és a részletes beszámolót. Andrásnak is továbbítom a cikket. Idén még ellátogathatunk ide párszor.
Horgászbaráti üdvözlettel,
Tibi

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2014.01.23. 21:58:22

@esox_hu: Szia Tibi!

Örülök, hogy sikerült visszahoznia az írásnak a közös horgászatunk hangulatát. Bár, régóta terveztük ezt a támadást, lám megérte várni. Az biztos, hogy nem az utolsó volt. Idén újra megpróbáljuk Tőserdőt... ;o)
Üdv.

Tom

VGabesz 2014.01.26. 08:18:38

Szia Tomi!

Beállnék a sorba és gratulálok a cikkhez meg a szép fogásokhoz. Valóban érdekes az, hogy ugyan azon a területen, tulajdonképpen ugyan azzal a technikával az egyik hajóban fogják a szebbnél-szebb halakat, a másikban pedig kevésbé. Ezt mindenki máshogy dolgozza fel. Az ominózus dunai holtági peca, a sárdagasztás tényleg nem volt semmi. Életem egyik legmeghatározóbb pecája volt annak ellenére, hogy nem fogtunk semmit. De a táj, a vadság kárpótolt mindenért és teljes egészében meghatározta az idei évet. Tavak mennek a kukába (egy-egy kivétellel) és irány a Duna, többek közt ez a holtág.

Üdv.
Gabesz

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2014.01.26. 11:16:46

@VGabesz: Szia Gabesz!

És ez még csak egy kis ízelítő volt csupán, szinte még semmit sem láttál. Holtágak és az élő Duna is, 1000 meg 1000 jobbnál jobb helyet találhatunk a környéken. Nyilván, nem olyan könnyű halat fogni, mint egy kocka tavon, de az élmény kárpótol mindenért... Pont te vagy a legjobb példa rá, hogy sincs lehetetlen. 4 horgászatból 2 szép süllő és egy balin, azért nem piskóta. Nyilván, ez nem lesz mindig így, de azért látszik, hogy mennyi lehetőség rejlik ezekben a vizekben.
Idén megnézzük újra majd azt a holtágat... ;o)
Üdv.

Tom

VGabesz 2014.01.26. 19:41:36

@Bogyo_bacsi:
Szia Tomi!

Igen gondoltam és reméltem is, hogy csak ízelítő volt! Tudom, hogy nem könnyű, de idén ezerrel leszek, leszünk a témán. Már most bosszankodok, hogy bő 2 hónapos szünet vár ránk ami a ragadozókat illeti (bár ez nekik kell és így is van rendjén), de addig fel lehet készülni az elkövetkezendő időszakra!
Hajrá!

Üdv.

Gabesz

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2014.01.26. 22:29:35

@VGabesz: Gabesz!

Csak a márciust kell kibírni, de ha nem megy akkor lehet fekete sügért és harcsát fogni ez idő alatt is. :o) Én valszeg megnyomom a februárt, aztán márciusban pihizek, max 1-2 pontyozás lesz. Utána meg áprilisban felszabadul a csuka...
Március 1-ig süllőzni lehet!
Mindig van mire horgászni... ;o)
Üdv.

Tom